Page 120 [120]
dött követeit, s ezt kiegészítette korábbi olvasmányélményeivel.
Paolo Giovio (1483-1552), Lombardia piispéke Fabrihoz hason¬
loan III. Vaszilij kévetétdl szerezte ismereteit.’ Alberto Cam¬
pense (1490-1542) — aki VI. Adorján, VII. Kelemen és III. Pal
pápát is szolgálta — sem kereste fel Moszkóviát: ő apjától és fi¬
vérétől kapta az információkat, akik kereskedőként töltöttek
ott hosszú időt." Természetesen a művelt egyházi férfiak tájé¬
kozottak voltak a korabeli szakirodalomban is: az ókori szerző¬
kön (Sztrabón, Ptolemaiosz) túl Matthias Michowia művét is
tanulmányozták. Alberto Campense, Johannes Fabri és Paolo
Giovio nem az Európára egyébként jellemző újdonságok iránti
érdeklődést akarta kielégíteni írásaival. Műveiknek határozot¬
tan politikai célja volt, s a politikai aktualitás miatt kerültek
írásaik olyan gyorsan nyomdába és a nagyközönség elé.
Konstantinápoly eleste (1453) után élet-halál kérdése volt az
oszmán birodalom elleni küzdelem. Ennek megszervezésével a
római pápa - a keresztény Európa feje — próbálkozott meg. Mi¬
után az orosz állam nagyjából egy időben jelent meg Európá¬
ban a törökkel, a fenyegetett itáliai államok és a pápaság — mint
keresztény államban, Bizánc örökösében - természetes szö¬
vetségest látott benne, szemben a hitetlenekkel. Itália kereske¬
dó államait érzékenyen érintette az oszmán-török térhódítás.
4 loannes Fabri: Ad Serenissimum principem Ferdinandum Archiducem Aust¬
riae, Moscovitarum iuxta mare glaciale religio, a D. loanne Fabri aedita,
Bazel, 1526.
5 Pauli Iovii Novocomensis Libellus de legatione Basilii magni Principis
Moscoviae ad Clementem VII Pontificum maximum, in qua situs regionis
antiquis incognitus, religio gentis, mores et causeae legationes fidelissime
referuntur, Roma, 1525.
6 Lettera d’Alberto Campense, che scrivo al beatissimo padre Clement VII
intorno alle cose di Moscovia e dello stato de Moscoviti et como quanta facilita
si redurrebbero alla ubedienza della Santa Chiesa Romana, Venetiae, 1543.
(Ugyan nyomtatásban csak 1543-ban jelent meg, de 1523 körül keletkezett, és
diplomaták számára hozzáférhető volt.)
118