Page 112 [112]
dósítások.? Már a mű felütéséből világossá válik, hogy a
Moszkóvita szerzőjét a tudományos ismeretközlés szándéka
mellett művészi ambíciók is hajtották: a Dvina torkolatában
fekvő Rózsa-sziget leírása az alapvető földrajzi tények közlése
mellett a természet szépségét és a hosszú északi tél zordságát is
megmutatja, valamennyire ismerőssé szelídítve a távoli, idegen
tájat egy idilli helyszínen álló angol kereskedőház képével:
Az öböl túloldalán, az apátsággal szemben található a Rózsa¬
sziget, tele sötét rózsaszín és piros rózsákkal, ibolyákkal és
vad rozmaringgal. A sziget kerülete 7 vagy 8 mérföld: május
közepe táján eltűnik róla a hó, miután két hónapon át olvadt,
majd 14 nap alatt kiszárad a föld, s egy hónapon belül már
térdig ér a fű. Szeptember után visszatér a fagy és a hó,
amely egy méter mély is lehet. A szigeten van egy ház, amit
az angolok építettek egy szép, tiszta vizű forrás mellett.
Ezt a miniatűr tájképet megismerve nem csodálkozhatunk, hogy
a Moszkóvia megihlette Leonyid Martinov orosz költőt, ? aki
Az ihlet vakja című versében állít emléket Milton láttató erejé¬
nek, és egyenesen azt sugallja, hogy csak a sajátos miltoni látás¬
mód és nyelvezet - amely az Elveszett Paradicsomban teljesedett
ki - képes a fagyos északi táj megjelenítésére:
42 Milton életművében az Elveszett Paradicsom után talán a Moszkóviában
találjuk a legtöbb állatokra való utalást. Ezek többnyire Milton természet¬
tudományos érdeklődésének köszönhetően kerültek be a szövegbe, egy ré¬
szüknél azonban nem zárhatjuk ki azt, hogy szimbolikus vagy emblematikus
jelentőségük is van. A Milton műveiben megjelenő állatokkal kapcsolatban
lasd Karen Edwards Milton’s Reformed Animals: An Early Modern Bestiary
cimü cikksorozatät a Milton Quarterlyben (2005-2007).
Leonyid Nyikolajevics Martinov (1905-1980) költő, műfordító (Petőfi ver¬
seinek tolmácsolója, ezért Kiskőrösön mellszobra is van). Verseinek nagy
része Sztálin halála után jelent meg. Magyarra többek között Illyés Gyula
is fordította műveit.
4
QW
IIO