vagy geográfiai traktátusnak (vagy esetleg e kettő keverékének)
tekintik a Moszkóviát, amelyet Milton vélhetőleg pedagógiai
céllal írt, s ezért a fent említett Hartlib-feljegyzésre alapozva
inkább az 1640-es évekre datálják a keletkezését. Mindezek
közül a legszkeptikusabb John Gleason, aki befejezetlen, félbe¬
hagyott vállalkozásnak, s jelen állapotában erősen aránytalan¬
nak tartja a művet, amely sem a történeti, sem a földrajzi mű¬
vekkel kapcsolatos kívánalmakat nem teljesíti." J. A. Bryant
kevésbé szigorúan ítél, amikor olyan , fiatalkori kísérletről"
beszél, amelyben Milton egyszerre érvényesíti a brevitas (tö¬
mörség) elvét, és igyekszik megfelelni a polübioszi történet¬
írás kívánalmainak (amely a különböző dokumentumok és visz¬
szaemlékezések tanulmányozása mellett az alapvető földrajzi
információk és politikai események ismertetését is fontosnak
esemény már a restauráció után történt: ez Carlisle grófjának 1664-65-ös
utazása Moszkvába, amelyen Milton közeli jó barátja, Andrew Marvell is
részt vett — azonban itt sem áll rendelkezésre bizonyíték azzal kapcsolatban,
hogy Marvell bármilyen módon foglalkozott volna a művel. A közelmúltban
Chester Dunning érvelt amellett, hogy az 1662-ben kiadott Rarities of Russia
[Oroszországi ritkaságok] című anonim pamflet valójában a Moszkovia ,,el¬
veszett fejezeteit" tartalmazza, s hogy ennek a pamfletnek a kiadását maga
Marvell intézte el a restauráció után elhallga(ttajtott Milton számára. Lásd
Chester Dunning: Lost Chapters of John Milton’s Moscovia, Canadian¬
American Slavic Studies, vol. 45, 2011/2, 133-161; és The Rarities of Russia
(1662): A Pamphlet Ghostwritten by John Milton, Canadian-American
Slavic Studies, vol. 47, 2013/3, 347-367. A Rarities of Russia (melynek
Dunning a teljes szövegét közli) valóban érdekes mű, azonban kevéssé tartom
valószínűnek, hogy Milton akár még egy név nélkül kiadott művében is el¬
tűrte volna a következő mondatot II. Károlyról - és legkevésbé a szöveg
zárómondatának, ahol jelenleg áll: „[he] sat in great State, environed with
the Nobility, as the Sun with stars: the Glory of his friends, the envy of his
foes, and the wonder of the world” (ott ült [a király] nagy méltóságban,
körülvéve nemeseivel, mint a Nap a csillagokkal: barátai dicsőségére, ellen¬
ségei irigységére, s a világ csodálatára).
21 John B. Gleason: The Nature of Milton’s Moscovia, Studies in Philology,
vol. 61, 1964/4, 640-649.