Page 70 [70]
érkezéséről, s közben ahogyan csak tudta, várakoztatta
az embereinket. Az uralkodó megörült a váratlan hírnek,
meghívta az angolokat az udvarába, felajánlotta, hogy a
saját költségén postalovakat biztosít nekik, ám ha az út
túlságosan hosszúnak tűnne, akkor szabadon keresked¬
hetnek ott, ahová érkeztek. De ez a hírnök útja közben
eltévedt, s még mielőtt visszaérkezett volna, a moszkó¬
viaiak - akik röstellték volna, ha az embereink eltávoznak
(minthogy láthatóan erre készültek) - ellátták őket veze¬
tokkel és mas alkalmatossagokkal, hogy az uralkodo
elé jarulhassanak. Chancellor igy az út felénél többet is
megtett már, amikor találkozott az udvarba küldött kö¬
vettel, aki szánon jött szembe, s aki átadta neki a cár
levelét. Amikor a Chancellort kísérő oroszok ezt elolvas¬
ták, olyan buzgón akartak engedelmeskedni a tartalmá¬
nak, hogy összevesztek, és egymással versengtek azon,
hogy melyikük részesüljön abban a kitüntetésben, hogy
a lovait a szán elé fogja. Így 1500 mérföldnyi hosszú és
fáradalmas utazás után Chancellor megérkezett Moszk¬
vába. Körülbelül 12 napja időzött már a városban, amikor
egy követet küldtek hozzá, hogy a cár palotájához"" kí¬
sérje őket. Miután beengedték a palota kapuján, s egy
külső terembe vitték őket, ott egy mintegy száz főből
álló, rendkívül tiszteletre méltó társaságot láttak, amely¬
nek a tagjai mind bokáig érő aranyruhában ültek. Ezután
az uralkodói terembe vezették őket, ahol ott ült a cár egy
magas és igencsak fejedelmi megjelenésű trónuson, fején
aranydiadémmal. A palástja teljes egészében aranymű¬
vesek munkája volt, kezében kristályjogart tartott, ame¬
lyet drágakövek ékítettek, s ugyanilyen tökéletes fen¬
ség sugárzott a tekintetéből is. Mellette állt a főminiszte¬
re, a másik oldalon pedig a főudvarmestere, mindketten
181 Az eredetiben: the King’s House.
68