A költő előtt felbukkanó Occasio istennő üstökét megragadni a versírásra való meg¬
felelő alkalmat jelképezné, amit ha nem használ ki a költő, akkor később már csak
kapkodhat Occasio tar koponyája után." Kár, hogy ez az ikonográfiai hagyománynak
tűnő metafora csupán Segebrecht találmánya. Ha az alkalmi versek 18. század utáni
meghatározásából indulunk ki, akkor az istennő már nem is az opitzi értelemben vett
alkalmatos időt és lehetőséget mint múzsai ihletet jelképezné, hanem azokat az adott
2 Ugyanezt a képzetet kelti a francia poésie fugitive kifejezés is, amely meghatározása szerint vonatkoztatható a
tovatűnő, szökevény Occasio istennő jelképezte alkalmi költészetre is. Ezzel kapcsolatban lásd Jean-Francois
Marmontel (1723-1799) poétikäjänak Des Poësies fugitives című fejezetét. MARMONTEL 1763, 413—428.