Page 103 [103]
Az alkalmi költészetről
De mielőtt közelebbről megvizsgálnánk Filiczki 1614-es kötetét, érdemes felten¬
nünk azt a kérdést is, hogy mit jelent pontosan az alkalmi költészet műfaja, vagy
legalábbis mit jelenthetett ez a 16-17. században.
Az alkalmi költészet meghatározása
»
Fontos rögtön kihangsúlyozni, hogy maga az ,alkalmi költemény" kifejezés is mo¬
dern, 18. századi műfaji meghatározás. Az igaz, hogy a humanista latin költészet
nyomvonalán jött létre, de az a racionálisan absztrahált általános nemfogalom,
amelynek gyűjtőernyője alá vonva a felvilágosodás közös nevezőre hozta az egyes
költői produktumokat, az a humanista poétikai megközelítéstől távolabb álló a/ka¬
lom fogalma lett. Ezt a jelzésértékű távolságot pedig mi sem mutatja jobban, mint
hogy a műfaj eredeti terminusát sem a latin nyelvű, hanem a német irodalmi gondol¬
kodas hozta létre a Gelegenheitsgedicht fogalmával." Ezzel először Johann Christoph
Gottsched (1700-1766) 1746-os írásának címében találkozunk, aki az , alkalmi költé¬
szet” betiltäsän szorgalmatoskodö Georg Friedrich Meier (1718-1777) támadásaival
szemben igyekszik megvédeni a műfajt. Meier szerint ugyanis az károsan hat a költői
izles (poetischer Geschmack) kialakuläsära. Itt azt a kérdést teszi fel, vajon szégyenle¬
tes-e egy nemzetre nézve, ha annak költői , rövid, úgynevezett alkalmi költeményeket
gyártanak": , Untersuchung, ob es einer Nation schimpflich sey, wenn ihre Poeten kleine und
sogenannte Gelegenheitsgedichte verfertigen”.° Välasza az, hogy nem szégyenletes, hi¬
szen nemcsak a görögök és rómaiak, hanem a modern nemzetek, úgymint a franciák
és angolok is számtalan nagyszerű ilyen versikét írtak. Ugyanakkor ezzel kapcsolat¬
ban két dolgot is érdemes megjegyezni. Az egyik, hogy Gottsched talán nem is merev
kategöriakent hasznälja a Gelegenheitsgedichtet, hiszen a szó elé odateszi a sogenannte
melléknevet, mintha legalábbis némi távolságot akarna tartani a kifejezéstől. A másik
pedig, hogy következetesen a verfertigen igét használja," amellyel inkább az ars értel¬
mében vett kézművességre helyezi a hangsúlyt: ihletett írás helyett a jól megszerkesz¬
tett fabrikálásra. A másik irodalomelméleti megjegyzés pedig az, hogy a 18. századi
kritikák nagyrészt nem is az alkalmi költészet fogalma ellen irányulnak, hanem in¬
kább a költészet erőltetetten túlzó vagy helytelen felhasználása ellen azon események
alkalmával, amelyeket nem tartanak úgy általában véve a költészethez méltónak."
> _DWb, Bd. 5, Sp. 2952: https://woerterbuchnetz.de/?sigle= DWB &lemid=G06845#0 (2022.12.29.)
6 GoTTSsCHED 1746.
7 "A pár évvel kés6bbi poétikäjänak a bevezetésében is, ahol visszautal 1746-os iräsära: „Ich zeigte darinn, daß die
meisten griechischen und römischen; ja auch unter den Neuern die meisten wäl schen, französischen und englischen
Dichter, eine Menge solcher kleinen Gelegenheitsgedichte verfertiget; und gleichwohl ihren Nationen dadurch keine
Schande, großentheils aber viel Ehre gemachet”. GorrscHEp 1751, IV-V.
8 LEIGHTON 1983, 354.
101