Oldal 90 [90]
Életéről
Az első, aki Filiczkivel foglalkozott, a nagyjából kortárs Johann Peter Lotichius
szintén nem tartotta említésre érdemesnek Filiczki poeta Jaureatus cimét. Pataki Fiistis
János sem említi a már fentebb idézett művében. De rajtuk kívül a Filiczki-album
1614-es és azutáni bejegyzései sem említik koszorús költőként sehol. Ha tudtak róla,
akkor megint felvetődik a kérdés, miért nem említették. Ha viszont nem tudtak róla,
akkor az a kérdés merül fel, miféle babérkoszorús költői cím az, amelyikről nem tu¬
dott a kortárs értelmiségi kör?
Bod Péternél tűnik majd fel először: , A vers írásra nagy hajlandósága 5 tehetsége
volt, Borostyán koszorús Poétava is tétetett volt”.'°* Ezt Jakob Melzer nem emliti,
pedig úgy tűnik, ismerte Bod szövegét. Később — valószínűleg Bod után — a magyar
szakirodalom általában megemlíti költőnk babérkoszorús címét. (Révai nem emlí¬
ti, de a Danielik-Ferenczy-fele lexikon, Szinnyei József, Szombathi János és végül
Bencedy József is már babérkoszorús költőnek nevezi.) Filiczki 1614-es felavatása
utánról szinte semmi forrásunk sincs, így aztán nem is annyira meglep6, hogy poeta
laureatus címével sem találkozunk. 1614 utánról csupán két versét ismerjük. Az egyi¬
ket Jan Gruter 1618-as Cicero-kiadásához írta, a másikat pedig három hónappal a
halála előtt Károlyi Zsuzsanna 1622. májusi halálára. A nyomtatott verziókban nincs
jele a babérkoszorúnak, viszont a Biblioteca Apostolica Vaticana őriz egy kódexet,
amely a Jan Gruterhez (1560-1627) intézett autogräf kôltemények kéziratait tartal¬
mazza Epigrammata infrascriptorum ad Janum Gruterum missa, seu in eius et aliorum
laudem cím alatt. A 116. folio rectóján olvasható Filiczki verse, amely apróbb elté¬
réseket mutat a Gruter Cicero-kiadásában megjelent vershez képest." Filiczki így
írta alá a költeményt: , Johannes Filiczky de Filefalva P. L". (lásd 12. ábra.) Ez pedig
a szokásoknak megfelelően poezra laureatusként oldhaté fel. Filiczkitél ezenkivül hat
autográf kéziratot ismerünk. Bohuslav Jafet és Miskolci Csulyak István albumában
az 1603. februári és márciusi bejegyzéseit; a saját albumába írt mondatát, miszerint
1604. február 2-án ért végére az Alciati-könyvnek; Szenci Molnár zsoltárkiadásá¬
hoz írt versét 1607-ből, valamint egy szintén Molnárnak címzett levelét 1608-ból; és
végül 1609. júliusi levelét Piscatornak. A versek írásképei nagyon hasonlók." Ami
különbséget felfedezhetünk, azt betudhatjuk annak a nagyjából másfél évtizednek,
ami elválasztja őket egymástól.
14 Bop 1766, 85.
165 BAVms.
166 A Miskolci Csulyak-album és a vatikáni kézirat írásképét Krasnovsky is egyértelműen azonosnak látja.
Krasnovsky 2020, 31-32.
88