1611.03.14. | Johannes Goeddaeus Marburg | idézet latin 98:
1611.03.14. | Johann Combach Marburg | idézet görög 120°
1611.03.14. | Reinhardus Matthaeus Marburg | idézet francia 155"
1611.03.16. | id. Rudolph Goclenius Marburg | vers latin 13-14
1611.03.17. | Hermann Kirchner Marburg | versreszlet? | latin 34
A négy Hodéjova-ifjúval 1611. április 2-án iratkozott be a heidelbergi egyetemre,
mint , Johannes Filiczki de Filefalva, Hungarus, ephorus”. Vehat Filiczki mint ephorus
volt a felelős a négy ifjúért, akik életkoruk miatt nem esküdhettek fel a beiratkozäsnäl
(iniurati propter aetatem).'”
A heidelbergi albumbejegyzések időbeli eloszlása ismét jó indikátor. Filiczki Hei¬
delbergből való elutazása előtt íratta be az összeset, 1612 szeptemberében és főleg ok¬
tóberében. A legelső bejegyzés a danzigi Andreas Welstől származik augusztus 8-ról
(1607). E heidelbergi korszakának 14 bejegyzése közül a legértékesebb a 20 kilomé¬
terre lévő Speyerből származik, ahol Christoph Jungnitz, heidelbergi matematikapro¬
fesszor jegyezte be 11 versszakos költeményét (inc. Rauraca Tempe, claram Academiam.
Lásd a könyv végén Filiczki albumában: 153"—154").
Egy 1612. április 23-i levélből, "" amit Szepsi Bényés Pál írt Georg Remnek, az is
kiderül, hogy Filiczki Heidelbergben együtt lakott Jungnitzcal:
„Musaeum unum incolunt in domo Teutonica (quae Germanico idiomate
vocatur Deutsch-Hausz, in platea Rectengasz vocata) ad portam arcis
sita. Nos iam sex simul et semel per literas revocamur in patriam satis
superque exagitatam. Remanebunt hic tres: dominus Filiczki, dominus
Thuri et dominus Pitter. Nunc omnes utimur una eademque mensa, puta
excellentissimi viri domini Christophori Jungnitii, utitur eadem mensa
etiam dominus Filiczki cum suis dominis generosis; post discessum etiam
nostrum utuntur eadem mensa. Est vir plane pius, doctus, humanus,
facundus, omnibus acceptissimus, nostraeque nationi plane faventissimus,
utinam tali consortio diutius nobis una vivere licuisset! ”
19 ToEPKE 1886, 253 (no. 51, 52, 53, 54, 55)
130 SZENCI MOLNÁR, kiad. DÉzsi 1898, 377—379.