zett nyolc személy közül héttel Filiczki is személyes kapcsolatot ápolt (Jan Linhart z
Najenperk, Jan Lipnicky z Piibenic, Paul Kutnaur a Sonnenstein, ifj. Elias Rosinus,
Johannes-Georgius Rosinus, Samuel Rosinus, Georgius Rosinus) és mindegyiküknek
dedikált egy vagy több verset is, kivéve Václav Linhartnak, akivel csak albumbejegy¬
zésként találkozunk. Filiczkitől két verset ismerünk, amelyeket Opsimathesnek írt."
Itt kell megidéznünk kevés fennmaradt levelei egyikét, amit 1608. július 31-én írt
a Hanauban tartózkodó Szenci Molnár Albertnek Siegenből. (Lásd 2. számú függe¬
lek.) A levél külcime: ,Eruditione et singulari bumanitate praestantissimo Viro, Domino
Alberto Molnari Ungaro etc. nunc Hanoviae commoranti, Amico meo et conterraneo
suavissimo. Bey dem Hern Marnio zu erfragen”.
, Isten áldásával kívánok minden jót. Köszönettel vettem hazánk gyüle¬
kezeteinek az Apologiáját, amiért is a legnagyobb hálával tartozom ne¬
ked és könyörögve kérlek, hogy ezután is, ha Hazánkról ilyesmit tudsz
majd meg, vagy hallasz, akkor késlekedés nélkül részletesen írd meg
nekem. Ezért majd éppúgy hálás leszek, mint minden másért is tőled,
vagyis nagyon hálás. Most már nem is tudom, hogy a te irántam való
jóakaratodnak a megnyilvánulásait hogyan viszonozzam. Így a szerete¬
tet hasonlóképpen őszinte szeretettel őrzöm irántad és őrizni is fogom,
amíg élek, óh, te minden jó adományozója! De hogy ne tűnjön úgy, hogy
neked csupán szavakat küldök vagy adok, mellékelem a teológiai lakomák
szegényes apparátusát; olyanok, amilyeneket erről a mi tövises, rosszul és
későn bevetett mezőnkről aratni lehet. Ha megvizsgálod, az jótétemény;
ha megbírálod, az legnagyobb vágyam. És komolyan kérlek még egyszer,
hogy amikor megítéled, ami ízlésednek kevésbé tetszik, arra őszintén és
nyíltan hívd fel a figyelmem. Gondolkozom, hogy még a heti vásár előtt
(ha lesz annyi szabad időm és így otthon elég zöldség terem) egy másik
, fogást" is hozzáadok. Bárcsak minden asztaltársam belekóstolna és lel¬
kük egészségére válna, ahogy azt kívánom, hogy mindenki egészséges
és nagyon boldog legyen. Mi Marburgban készülünk (mert Mecénásunk
megengedi) majd áttelelni és tanulmányainkba merülni. Óh, bárcsak te
is ott lennél, barátom, mily kellemes lenne veled együtt lakni és a szál¬
láson kényelmes asztalnál beszélgetni! Vajon így lesz majd? Szeretném,
ha egy-két szóval megírnád, a nyomdamunkák ezen kellemetlen fárad¬
ságai közepette, hogy vajon erre a vásárra kijön-e a magyar Biblia, és
hogy leszel-e Frankfurtban, és kinél. Az enyéim mind szeretnek téged,
rólad beszélnek, gyakran vágyakoznak a társaságodra, és most is (mivel
hogy ők maguk nem tudtak írni a nagyvonalú patrónusaiknak írt leve¬
lek miatt) üdvözölnek. Hidd el nekem, csak testben vagy távol tőlünk,