ségeire szánhassa magát. A vers 14-16. sora lehet számunkra a legfontosabb, ugyanis
ebből kiderül, hogy valamiféle tanár-tanítvány viszony volt Klinger és Filiczki kö¬
zött. Nem feltétlenül intézményes keretek között, legalábbis ennek egyelőre nincs
nyoma, hanem inkább a korabeli accademia értelmében, vagyis Klinger véleményezte
és feltehetőleg kijavította Filiczki latin és görög nyelvű verseit, amiket megmutatott
neki: , Ez tua cum de me non esset opinio fallax, / Plurima censurae nostrae subiecta dedisti,
/ Tam Latia, Graia quam lucubrata Camoena”. (, És mivel nem voltál rossz véleménnyel
rólam, sok mindent adtál, hogy véleményezzük, éjjel gyertyafénynél készített latin és
görög költői műveket egyaránt") Vagyis Heinrich Klingert nyugodtan nevezhetjük
tanárának, vagy legalábbis mesterének a költészet terén. De Klinger a prágai egye¬
temmel is kapcsolatban kellett, hogy legyen, hiszen 1607. február 7-én az egyetem
területén lévő lakásában halt meg, ezért az sem lehetetlen, hogy Filiczki a prágai
egyetemet hivatalosan is látogatta.
Klingerről elég kevés az adatunk. Mivel 1561 januárjában iratkozott be a wit¬
tenbergi egyetemre, ezért nagyjából az 1540-es évek elején születhetett, tehát
Filiczki mentoraként már hatvanas évei fölött járhatott. Neve alapján a szászországi
Tánnichtből származhat. A cseh szakirodalom ezért a nevét gyakran így is adja meg:
„Heinrich Klinger von Tennichten”. Wittenbergben ismerkedett meg Adam Huber¬
rel, aki azért fontos Filiczkivel kapcsolatban, mert Prágában volt egy latin magánis¬
kolája, és felmerült, hogy költőnk nála is tanulhatott.? Hogy Filiczki járt-e Huber
iskolájába vagy sem, nem tudjuk, de az biztos, hogy Klinger mint vizsgáztató dolgo¬
zott itt, tehát ha máson nem, Klingeren keresztül kapcsolatba került a magániskolá¬
val. Wittenberg után Klinger I. Keresztély, Anhalt-Bernburgi herceg szolgálatában
állt. 1599-ben költözött Prágába. Flood szerint? valamikor 1602 előtt Paul Schede
Melissus (1539-1602) avatta koszorús költővé, azonban erre nem utal se a Filiczki¬
album beírásában, sem a bázeli Filiczki-kötet költőnknek címzett versében, se pedig
egyéb könyveinek a címében. Filiczki elutazása után maga Klinger is el akarta hagyni
a várost 1605 novemberében, de valószínűleg gyengélkedése miatt nem indult útnak,
és végül 1607 elején meg is halt."