azóta is az MTA Irodalomtudományi Intézetének archívumában — vákuumkamrá¬
jában — hever a kézirat. A könyv szerzője Bencédy József, aki később a nyelvtudo¬
mányok felé fordult. Nem túlzás azt állítani, hogy a Filiczki-irodalom egyik leg¬
fontosabb — ha nem a legfontosabb! — szövegével van dolgunk. Ez annak ellenére is
igaz, hogy Bencédy nincs különösebben elragadtatva Filiczki életművétől, amelyből
szerinte ,józanság, unalmas és egyhangú pietas árad". Pár száz év alatt a , második
Ovidius" megítélése mily nagyot zuhant irodalmár körökben! Nagyjából a következő
idézetekkel lehet összefoglalni Bencédy véleményét, aki nemcsak , ismertetni, hanem
értékelni" is szándékozott a szepességi poétát: , Filiczki költészetét legjobb esetben
is csak mint átlagos iskolai teljesítményen felülemelkedőt szabad tekintenünk". De
,ha valamit, azt föltétlenül Filiczki érdemeként kell elkönyvelnünk, hogy tisztában
volt teljesítménye középszerűségével s belátva annak szerény és szűk körét, szemmel
láthatólag nem vágyódott magasabbra".? Bencédy alapos munkát végzett, ismerte
Lotichiustól kezdve az összes Filiczkivel foglalkozó szöveget (leszámítva Odlozilík
tanulmányát) és lelkiismeretesen végigolvasta a Xenia és a Carminum liber köteteket.
Jó érzékkel és éles szemmel foglalta össze, és adott egy nagyon jó kiindulópontként
használható vázlatos képet a további kutatásokhoz. Idézett szöveghelyekkel mutatott
rá a leginkább horatiusi, de vergiliusi és martialisi mintákra is. Végül azt sem túlzás
állítani, hogy ha kiadták volna ezt a méltatlanul elfeledett kéziratot, akkor a magyar
és nemzetközi figyelem is könnyebben terelődött volna Filiczki életművére, így vi¬
szont teljesen visszhangtalan maradt az elmúlt több mint hetvenöt évben.
Az Antonín Iruhláf és Karel Hrdina nevével fémjelzett, majd Josef Hejnic és
Jan Martínek folytatásában megjelent cseh-morva humanista lexikonsorozat 1966-os,
második kötetében találkozunk megint Filiczki nevével. A korábbiakhoz képest a
szócikk újdonsága, hogy szisztematikus könyvészeti adatokkal rendezi Filiczki addig
ismert művelt.
Habár pár évvel később Ján Misianik szlovák irodalomtörténetében csupán pár
oldalt szentel Filiczkinek, mégis egy fontos szövegről van szó.? Odlozilík tanulmá¬
nyára épít, de már ismeri Szombathi életrajzát is. Újabb adatokat ő sem ismer, de a
Melzernél felbukkanó 1580 körüli születési év helyett 1585 körülit ad meg. Misianik
az első, aki a történész, levéltáros árgus szemeivel olvasó Odlozilíkhez képest már
inkább irodalmi szempontokra helyezi a hangsúlyt. Igaz, közben azért a marxista
korszellem jegyében igyekszik Filiczki költészetének jövőbe mutató, polgári jellegét is
hangsúlyozni, aki — Misianik ideológiailag kötelezőnek tűnő célozgatásai szerint — a
Carminum liber második kötetének epigrammagyűjteményében a társadalmi osztá¬
lyok negatív figuráit szatirikus, gúnyolódó hangnemben tűzi tollának hegyére.