regionális és kisebbségi nyelveket: az autochton, őshonos, de csak egy országban
beszélt (welsh); az országhatáron átnyúló őshonos nyelvet (baszk); azokat az
őshonos nyelveket, amelyek egyik országban hivatalosak, de egy vagy több má¬
sikban kisebbségi státusuk van (szlovák, horvát, magyar, román, ukrán, szerb,
lengyel), valamint egy-egy országhoz nem kizárólagosan köthető, csak kisebb¬
ségi beszélőközösségekben jellemző nyelveket, amilyen a romani és a jiddis."
A saját területtel, nyelvországgal rendelkező nyelveket semzeti nyelveknek
neveztük, közös jellemzőjük, hogy van sztenderdizált, minden formális funkci¬
ót is magában foglaló, kidolgozott és kodifikált nyelvváltozatuk. Az évszázadokon
át tartó belső európai migráció, valamint a világháborúkat lezáró határrendezé¬
sek miatt Kelet-Közép-Európa népei nemcsak a saját államukban, többséget al¬
kotva, hanem kisebbségi nyelvközösségként is élnek a térség több országában.
Vannak azonban olyan etnikai és nyelvi közösségek is, amelyeknek nincs
anyaországuk, nincsen nyelvországuk, viszont számos országban éltek hosszabb¬
rövidebb ideig. Történelmük során sokszor kényszerültek elhagyni azt a terüle¬
tet, amelyen letelepedtek, nem egyszer néztek szembe a genocídiummal is. Jel¬
lemző ezekre a népcsoportokra az is, hogy nem egy célterületre költöznek, hanem
több helyen is megpróbálnak gyökeret verni, és ha nem sikerül, szétszóródnak a
világban. Az ideiglenesség, a széttagoltság, a kiszolgáltatottság veszélyezteti az
ilyen kisebbségek nyelvét és kultúráját: az alacsony társadalmi presztízs, a több¬
ségi állam részéről tapasztalható integrálódási elvárásoknak való megfelelés, a
nyelvhasználati színtér beszűkülése elindítja a nyelvcserét, ami végső soron
asszimilációhoz vezethet. Ezeknek a közösségeknek a nyelvét a szakirodalom
területfüggetlennek, területhez nem köthetőnek (non-territorial) nevezi.
Az európai kisebbségvédelem egyik legfontosabb dokumentuma, az Európa
Tanács által 1992-ben kiadott Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kar¬
tája is ismeri és hatálya alá veszi ezt a fogalmat, illetve ezeket a beszélőközössé¬
geket. Az Általános rendelkezések 1. cikkében olvasható meghatározás szerint: