Seite 212 [212]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
szerzői — elutasították a ,szógyártást", mert úgy vélték, a neológusok ezzel el¬
rontják a nyelvet, hiszen beavatkoznak a természetes változásokba.?
A kép azonban nem ilyen fehér és fekete. Valóban voltak túlzó elképzelések
is, de nemcsak a saját fantáziájukra támaszkodtak a neológusok, hanem a nyelv
belső tartalékaira is: archaikus szavakat élesztettek fel, átvettek elemeket a
nyelvjárásokból — ami a magyarban nem okozott különösebb nehézséget. Az
idegen eredetű szavakat a magyar kiejtéshez igazították — úgy, ahogyan ez ter¬
mészetes körülmények között is történt (pl. a szláv szavak elején a mássalhang¬
zó-torlódásokat egy magánhangzóval oldották fel — stol 55 asztal). A mai magyar
nyelv sok képzőt (pl. -mány/-mény, -vány/-vény, -da/-de) szóösszetételt (vígjáték,
kétéltű, rendőr, gyógyszer) köszönhet ennek a korpusztervezési szakasznak." A
folyamatot kísérő viták némelykor nagyon élesek voltak, de szükségesek, és bi¬
zonyították, hogy az anyanyelvi beszélők nyelvi kreativitása és a nyelv iránti
elkötelezettsége nélkülözhetetlen a nyelvek fennmaradásáért folytatott küzde¬
lemben.?%
A STÄTUSTERVEZES IDÖSZAKA
A Kärpät-medence legtöbb nepcsoportja a 18-19. szäzad fordulöjän meg nem
volt abban a társadalmi helyzetben, hogy a több évszázadon át tartó, sokszor
nagyon bonyolult, nyelvjárási, vallási és helyi csoportérdekeket is figyelembe
vevő korpusztervezésen túl a nyelve hivatalossá tételével is foglalkozzon, mivel
egy tőle idegen ország alattvalójaként, kisebbségben élt. A horvátok esetében, a
különleges jogi státusra való tekintettel már a 19. század közepén felmerül ez a
szándék, a többi népcsoportnál azonban később, a század utolsó harmadára érik
meg a státusztervezés igénye, ami autonómia- illetve elszakadási törekvésekkel
együtt jelenik meg a politikában.
306 Zsilinszky Éva: A magyar nyelvújítás, in Gecső Tamás (szerk.): Természetes nyelvek, mesterséges
nyelvek, Budapest, Tinta, 2003, 94-101.
A magyar nyelvújítás eredményeinek szótárban történt összegzése: Szily Kálmán: A magyar
nyelvújítás szótára. A kedveltebb képzők és képzésmódok jegyzékével, Budapest, Hornyánszky
Viktor kiadása, 1902.
A magyar nyelvújításnak könyvtárnyi irodalma van. Példaként néhány mű: A nyelvújítás tör¬
ténete: http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index2.html; Tolnai Vilmos: A nyelvújítás. A
nyelvújítás elmélete és története, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1929; Pais Dezső
(szerk.): Nyelvünk a reformkorban, Budapest, Akadémiai, 1955; Bíró Ferenc (szerk.): Tanulmányok
a magyar nyelv ügyének 18. századi történetéből, Budapest, Argumentum, 2005; Kassai Ilona
(szerk.): A nyelvújítás mint nyelvpolitikai aktus, Pécsi Doktorandusz Füzetek 10., Pécs, PTE,
2013. Nyelvújítás mint nyelvpolitikai aktus (oszk.hu) (Letöltés: 2023. március 31.)
307
308
s 210 "