Page 196 [196]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG Azzal kapcsolatosan, hogy ez a számos latin és szláv elemet tartalmazó nyelv hol, milyen körülmények között jött létre, megosztott a tudományos közvélemény. A legnépszerűbb, mert legelőkelőbb a dákoromán kontinuitás hangoztatása még ma is, amit az elfogulatlan történészek azonban cáfolnak: részben a viszonylag rövid együttélés, a helyi lakosok pásztorkodó életmódja miatt, valamint azért is, mert a rómaiak elvonulása után germánok hódították meg a területet, de ennek nyelvi nyomai nincsenek. Sokkal valószínűbb az a feltevés, amely szerint a Dunától délre fekvő területeken alakulhatott ki a román nyelv őse, és valószínűsíthet6 az albännal valé areälis kapcsolata is.286 A román irodalmi nyelv igen lassan nyerte el a végső formáját, mivel az egységes fejlődést akadályozta, hogy eredetileg három (Moldova, Havasalföld, Erdély), majd Románia 1859-es megalakulása után két terület eltérő nyelvi és kulturális sajátosságai hatottak a nyelvjárási szempontból is erősen tagolt népnyelvre. , A balkáni pravoszláv kultúrkörbe való tartozás eredményezte azt is, hogy mikor a vajdaságok megalakulásával egy hivatalos államnyelv szükségessége jelentkezett, akkor mindkét vajdaságban, mind Havaselvén, mind pedig Moldvában, egy macedóniai színezetü délszláv nyelvhez nyúltak. Ez lett a vajdaságok kancelláriáinak és az egyháznak a nyelve, mint a nyugati műveltségű országokban a latin nyelv. A román cirillika is balkáni eredetre mutat, éppúgy, mint a kenézség és a bojárság intézménye." A KÁRPÁTOKON INNENI ÉS TÚLI TERÜLETEK VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEI Az ortodox vallású Moldova és Havasalföld emelkedett nyelvváltozata az óegyházi szláv volt, amely mellett erős orosz és bolgár hatásokis alakították a nyelvet. Az írásbeliséget ennek megfelelően cirill betűs írásmód jellemezte — akkor is, ha népnyelvi román szöveget jegyeztek le. Érdekes ebből a szempontból egy nyelvemlék, az ún. Bukaresti Biblia (Biblia de la Bucuresti, 1688), amely arra utal, hogy a román ortodox egyház is próbált kibújni az ószláv nyelvi dominancia alól, ráadásul ugyanúgy, mint a többi nyelvterületen, itt is hatott a román nyelvű szentírás nyelvhasználata és írásmódja az irodalmi nyelvre.?" 286 Erről a témáról részletesen ír Fejes László, kitérve a tévhitekre (szláv eredet, francia közvetlen rokonság, mesterséges létrehozás) is: Öt tévhit a román nyelvről, Nyelv és Tudomány, 2011. április 20. Nyelv és Tudomány- Főoldal — Öt tévhit a román nyelvről (nyest.hu) (Letöltés: 2023. március 30.) Történeti szempontból pedig fontos összefoglaló Vékony Gábor: Dákok, rómaiak, románok (Budapest, Akadémiai, 1989) című könyve. Tamás Lajos: A román nép és nyelv kialakulása, Hitel, VIL. évf., 1942/2, 328. Murvai Olga: Román nyelvtudomány és nyelvművelés, in Balázs Géza — Dede Eva (szerk.): Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője, Budapest, Inter Kht. — PRAE.HU, 2008, 285-290. 28 S 28 œ s 194 "
