Seite 164 [164]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
24. kép. Antoni Krynski grammatikdjanak cimlapja.
A lengyel nyelvű irodalmi-kulturális és tudományos életnek és a nyelvi öntudat¬
nak a mottója lehetne a lengyel irodalom atyjának tekintett Mikotaj Rej (1505—
1569) hires sora, amely szerint ,, Nyelviink van, a lengyel nem kacsa-liba tajsz6”.**®
Ennek a sornak különös fontossága van a lengyel történelem ismeretében. Három¬
szor is szétosztották, és bár nem tiltották be a nyelv használatát, a belső társadalmi
ellenállás egyik formája itt is a nyelv megtartása lett. Erős nyelvi identitás nélkül
valószínűleg jelentős mértékű beolvadás következett volna be a szétszabdalt ország¬
ban. A lengyel nyelv létezése egy bonyolult, több országra is kiterjedő társadalmi
szerkezetben és a belső megosztottság ellenére sem alakult olyan rosszul, ahogy
felszínesen számítani lehetne rá. Karel Horálek??" szlavisztikai tankönyvében meg¬
állapítja, hogy a 18. századi társadalmi fordulatok nem viselték meg a nyelvet:
sAzokban az években, amikor más szláv irodalmi nyelvek alapjaikban változnak
vagy egyáltalán csak formálódnak, a lengyel irodalmi nyelvnek a nyelvtani és szó¬
tári irodalmi munka felélénkülése figyelhető meg."
226 Uo.
227 Horálek: Bevezetés a szláv nyelvtudományba, 328.
s 162 "