Seite 163 [163]
A TÉRSÉG NYELVTERVEZÉSEI
oldalas könyv a magyar származású Hedvig királynénak készült, a címe: Psatterz
florianski (1399).
A reneszánsz idején, a 15. században számos lengyel nyelven írott mti kelet¬
kezett, így a szentek legendái, vallásos és világi (lovagi) költészeti alkotások és
egy társadalmi szempontból érdekes mű: Jan Ostoróg elmélkedése a köztársa¬
ságról, a világi és egyházi hatalomról. Ebben fordul elő először utalás a lengyel
nyelv védelmére. A kiváltó ok az volt, hogy a szerző a nemzeti méltóság sérel¬
meként élte meg a német nyelvű prédikációk térhódítását.?? Az első nagyszabä¬
su, 4272 lexikai egységet tartalmazó szótár 1532-ben készült el Bartolomieyz
Bydgoszczy munkájaként, majd 1563-ban az első teljes protestáns fordítás is
napvilágot látott, ez a Biblia Brzeska — vagy a mecénás családról Radziwitt¬
bibliaként ismert alkotás. Ha összetettsége, nyelvi, stilisztikai igényessége miatt
az európai kultúrákban ezt a munkát tekintjük a sztenderdizáció egyik fontos
mérföldkövének, akkor innen számíthatjuk a lengyel nyelv egységesítésének a
kezdetét is. Ez nem jelenti azt, hogy a különböző népnyelvek, a nyelvjárások
háttérbe szorultak volna, hiszen a történelmi helyzet, az önálló államiság több¬
szöri elvesztése lassította az egységesítési terveket, viszont a nyelv a maga vál¬
tozataiban nagyobb akadályok nélkül tovább élhetett.
A kelet-közép-európai művelődés történetében az egyik lengyel városnak,
Krakkónak kiemelkedő és minden a térségben érintett nyelvre, kultúrára kiter¬
jedő hatása lett. Ez részben az 1364-ben alapított Studium Generale-nak — a
későbbi Jagelló Egyetemnek -— volt köszönhető, ahol a peregrináció időszakában
számos külföldi diák is megfordult, részben a könyvnyomtatási műhelyek ját¬
szottak szerepet, amelyekben számos nyomdász tanulta a mesterséget, köztük
magyarok, például Misztótfalusi Kis Miklós is.
Ha a modern nyelv létrehozásának tervezési állomásait keressük, akkor ugyan¬
azokban az években kell ezeket keresgélnünk, amikor a többi kelet-közép-euró¬
pai országis létrehozza az értelmező szótárait, akadémiai nyelvtanát, helyesírá¬
sát, kialakítja a saját nyelvéhez és az idegen nyelvekhez való viszonyát — előtérbe
helyezve immár az anyanyelv kiművelését. Bogumit Samuel Linde hatkötetes
értelmező szótárának első kötete, a Stownik Jezyka Polskiego 1807-ben jelent
meg, azután pedig 1814-ig a többi is. A helyesírási alapelveket 1830-ban dolgoz¬
ták ki, az első akadémiai igényű nyelvtan pedig 1887-ben Adam Antoni Kryúski
munkájaként jelent meg Gramatyka jezyka polskiego címmel.
25 D. Molnar Istvan: Lengyel irodalmi kalauz. A kezdetektől 1989-ig, Budapest, Széphalom
Könyvműhely, 1997.
* 161 +