Page 160 [160]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG harmadik kelet-közép-európai nyelv, a cseh is évszázadokon keresztül a német árnyékában élt, és hol erősebb, hogy gyengébb hatása, befolyása alatt fejlődött — és sikeresen vészelte át mind a külső befolyást, mind a belső presztízsveszteséget." A lengyel nyelv szerepe Lengyelország történetében A szlavisztikai és a történeti szakirodalom egybehangzó véleménye szerint?" a többnyire egymáshoz közeli dialektusokat beszélő lengyel törzsek Poznaú és Gniezno környékén, az ún. Nagy-Lengyelország (Wielkopolska) területén telepedtek le. A nyelvváltozatok közelsége, az azonos etnikai gyökerek megkönnyítették a törzsek egyesítését, és a 10. században megkezdődött a középkori lengyel állam megalapítása. Nyelvi szempontból a többi kelet-közép-európaihoz hasonló helyzetbe került a lengyel nyelv is: a nyugati kereszténységgel együtt megjelent a latin, amelyet az írásbeliségben használtak, ezzel párhuzamosan létezett az összes társadalmi réteg által beszélt, négy nagyobb és több kisebb nyelvjárásra tagolt népnyelv. Ezek közül a Gniezno és Poznaú környékén használt , nagy-lengyel" lett a későbbi irodalmi nyelv alapja.?! Az írásbeliségre, a szókincs fejlesztésére ugyanakkor a szomszédok is hatással voltak, különösen a cseh és a német szerepe vált fontossá a következő évszázadokban - az előbbi inkább a vallási-filozófiai terminológiára hatott, utóbbi pedig a régió többi nyelvéhez hasonlóan itt is a városi élettel, az iparossäggal, kereskedelemmel összefüggő kifejezéseket adott át. A latin alapú grafizáció formálódását pedig e kettő mellett a francia is befolyásolta. Az első nyelvemlékek a lengyel esetében is latin szövegbe ágyazott nevek, mondattöredékek, mondatok, amelyek a 12. századtól jelennek meg az oklevelekben, krónikákban. Pátrovics Péter??? a lengyel írásbeliség kezdő pontjaként az 1136. évet jelöli meg, mivel erre az időpontra tehető a 410 lengyel bejegyzést, köztük helységneveket, személyneveket tartalmazö Bulla gnieznienska (Gnieznöi bulla) keletkezese. A „feszek” jelentesü Gniezno a lengyel törteneti hagyomänyban a magyar Esztergomhoz hasonló szerepet tölt be, ez volt az első uralkodói székhely. 23 Catherine Gibson: The Polish Livonian Legacy in Latgalia: The Confluence of Slavic Ethnolects in the Baltic-Slavic Borderland, in Tomasz Kamusella et al. (eds.): The Palgrave Handbook of Slavic Languages, Houndmills, Basingstoke, 2016, 57-81. 220 Jerzy Topolski: Lengyelorszag törtenete, Budapest, Gondolat, 1989, 33; Raduly Zsuzsanna: A lengyelek törtenete, 2006. http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Szlavisztika/79Luk%Elcs/ lengyel-tortenelem.htm (Letöltes: 2023. märcius 27.) 221 Horálek: Bevezetés a szláv nyelvtudományba, 303. 222 Pátrovics Péter: A lengyel nyelv helyesírás-története, in Balázs Géza — Dede Éva (szerk.): Európai helyesirasok. Az euröpai helyesiräsok jelene Es jövöje, Inter Kht.- PRAE.HU, Budapest, 2009, 113. * 158 +
