Seite 146 [146]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
Az első nyelvemlékektől a 16. századi törésig"?
Az első cseh irodalmi nyelv alapja — a legtöbb szláv nyelvhez hasonlóan — az
óegyházi szláv volt, amely Cirill és Metód hittérítő tevékenységének velejárójaként
került a nyugati szláv területekre, és addig volt meghatározó szerepe, ameddig
meg nem született a döntés az ország római vagy bizánci egyházhoz való csat¬
lakozásáról. Csehországban - a nyugati kereszténységet választó többi országhoz
hasonlóan - a 11. században vette át a helyét, illetve teljesítette ki hivatalos
nyelvi szerepét a latin. A latin mellett azonban folyamatosan jellemző volt a cseh
népnyelv használata formális helyzetekben is, sőt időnként még az arisztokrácia
is ezt használta a német vagy a francia helyett, ha szabadságát veszélyben érezte."
Egészen a 17. századig, az 1620-as történelmi törésig a cseh nyelv magas presz¬
tízzsel rendelkezett.
Ebben az első korszakban, a huszitizmus időszakában alakult ki a mai írás¬
rendszer, készültek el az első grammatikák, szótárak, sőt jelentős lépések tör¬
téntek az anyanyelvi terminusalkotás területén is. A 14. század második felében
elkészült az első Biblia-fordítás is, ami bonyolult szövegszerkesztése és stiliszti¬
kája, különösen a szóképei miatt minden nyelv számára nagy kihívás, egyben
egy sikeres fordítás alkalmas arra is, hogy a szépirodalom, majd a későbbi szten¬
derd alapjait is megteremtse. A 16. században - a franciähoz &s a lengyelhez
hasonlóan -— a cseh nyelv tökéletesen alkalmas volt arra, hogy akár diplomáciai
levelezést folytassanak, vagy törvényeket rögzítsenek rajta. Külső hatása is volt
ennek a korai nyelvfejlesztésnek: a szomszédos, lengyel nyelvű szakrális szövegek
fordítása a latin eredeti mellett cseh szövegek felhasználásával történt — amint
például arról az ún. Sárospataki Biblia (1453-1455) is tanúskodik: a lengyel szö¬
vegbe! számos bohemizmus is bekerült. (Újabb adalék a dialektuskontinuum
működéséhez.) Emellett a lengyel vallásfilozófiai terminológia területén is érvé¬
nyesült a cseh nyelv hatása.
A csehországi nyelvemlékek között már a 11. században találunk olyat, amely¬
ben nemcsak nevek, hanem cseh szakszavak is megjelennek. A Listina Litome¬
rická (1057) adómegnevezéseket tartalmaz, pl. a gyilkosságok után fizetendő
„glava” (fej) szót, a 12. századi Chronica Bohemorum-ban pedig több mint 300
188 A témáról cseh nyelven készült müvek pl. Bohuslav Havränek - Milos Weingart: Spisovná cestina
a jazykovä kultüra (Praha, Melantrich, 1932) cimü kötete - ebben Havränek Ukoly spisovneho
jazyka a jeho kultúra cimü tanulmänya (32-84.).
189 Halász Iván: A modern cseh nemzettudat megszületésének néhány sajátossága, in Ábrahám
Barna - Gereben Ferenc-Stekovics Rita (szerk.): Nemzeti és regionális identitás Közép-Euró¬
pában, Piliscsaba, PPKE BTK, 2003, 113.
190 Horálek: Bevezetés a szláv nyelvtudományba, 301.
+ 144 ¢