Page 117 [117]
OCR
A VERNAKULÁRIS NÉPNYELVEKTŐL A NEMZETI NYELVEKIG me BEVEZETÉS: A NYELV TÁRSADALMI SZEREPE A nyelv számos változatban létezik, és mint a gondolatközlés, akommunikáció eszköze mindig közösséghez, nyelvi szempontból nyelvközösseghez kötödik, amely kisebb, egymástól eltérő változatokat beszélő körökből, beszélőközösségekből tevődik össze. A nyelvközösségek rendelkezhetnek önálló társadalmi identitással, ha a saját államukban többséget alkotva vagy más ország elismert, szervezett kisebbségeként élhetnek, de a nyelvek több ezres és az országok százas számát összevetve sokkal inkább meghatározónak tűnik a lokális vagy a vallási identitás, amelynek természetes kifejezőeszközei között szerepel a közös nyelv is. Ez utöbbi csoportokhoz tartozhatnak például a törzsi nyelvek, vagy a több országban honos diaszpóranyelvek is, amilyen például a jiddis vagy a romani. Az egyes kontinenseken beszélt nyelvek és beszélőik számát figyelembe véve ugyanakkor természetesnek vehető, hogy ahol több ezer nyelv és nyelvváltozat jelenik meg, amelyeknek legtöbbször nincs is kodifikált státuszuk, a lokális identitás lehet a meghatározó. Főként, ha azt a tényt is számításba vesszük, hogy Ázsia és Afrika számos országában még mindig a valamikori gyarmatosítók nyelve a hivatalos (vagy az egyik hivatalos) nyelv, ami mindenki számára idegen, tanult nyelv, nem az elsődleges szocializációt meghatározó tényező. Kelet-Közép-Európában ugyanakkor kiemelt szerepe van a nyelvi és nemzeti identitás összefonódásának az állam ideológiájával, koncepciójával. Emiatt a nemzetté válás története során fontos szerep jut az egyes etnikumok által lakott területek megjelölésének, ahogy például a Kelet-Közép-Európa fogalmának történeti szempontú áttekintése során bemutatott Jászi-féle konföderációs rendezési elv is szemlélteti. Emellett jellemző a környező nyelvektől való elhatárolódás is, ezzel együtt az ugyanazon dialektuskontinuumhoz tartozó Ausbau nyelvek közötti távolság növelésének. Ez különösen a konfliktusoktól sem mentes nyelvi tervezési folyamatokban érhető tetten (pl. a cseh és a szlovák, a szerb és a horvát nyelv esetében)."" 164 A témáról számos kötet és tanulmány készült. Egyebek között: Csernicskó István: Nyelv és azonosságtudat összefüggései a kárpátaljai magyar közösségben, in Fedinec Csilla (szerk.): Értékek, * 115 +
