Page 117 [117]
A VERNAKULÁRIS NÉPNYELVEKTŐL
A NEMZETI NYELVEKIG
me
BEVEZETÉS: A NYELV TÁRSADALMI SZEREPE
A nyelv számos változatban létezik, és mint a gondolatközlés, akommunikáció
eszköze mindig közösséghez, nyelvi szempontból nyelvközösseghez kötödik, amely
kisebb, egymástól eltérő változatokat beszélő körökből, beszélőközösségekből
tevődik össze. A nyelvközösségek rendelkezhetnek önálló társadalmi identitással,
ha a saját államukban többséget alkotva vagy más ország elismert, szervezett
kisebbségeként élhetnek, de a nyelvek több ezres és az országok százas számát
összevetve sokkal inkább meghatározónak tűnik a lokális vagy a vallási identitás,
amelynek természetes kifejezőeszközei között szerepel a közös nyelv is. Ez utöb¬
bi csoportokhoz tartozhatnak például a törzsi nyelvek, vagy a több országban
honos diaszpóranyelvek is, amilyen például a jiddis vagy a romani. Az egyes
kontinenseken beszélt nyelvek és beszélőik számát figyelembe véve ugyanakkor
természetesnek vehető, hogy ahol több ezer nyelv és nyelvváltozat jelenik meg,
amelyeknek legtöbbször nincs is kodifikált státuszuk, a lokális identitás lehet a
meghatározó. Főként, ha azt a tényt is számításba vesszük, hogy Ázsia és Afrika
számos országában még mindig a valamikori gyarmatosítók nyelve a hivatalos
(vagy az egyik hivatalos) nyelv, ami mindenki számára idegen, tanult nyelv, nem
az elsődleges szocializációt meghatározó tényező. Kelet-Közép-Európában ugyan¬
akkor kiemelt szerepe van a nyelvi és nemzeti identitás összefonódásának az
állam ideológiájával, koncepciójával. Emiatt a nemzetté válás története során
fontos szerep jut az egyes etnikumok által lakott területek megjelölésének, ahogy
például a Kelet-Közép-Európa fogalmának történeti szempontú áttekintése során
bemutatott Jászi-féle konföderációs rendezési elv is szemlélteti. Emellett jellem¬
ző a környező nyelvektől való elhatárolódás is, ezzel együtt az ugyanazon dia¬
lektuskontinuumhoz tartozó Ausbau nyelvek közötti távolság növelésének. Ez
különösen a konfliktusoktól sem mentes nyelvi tervezési folyamatokban érhető
tetten (pl. a cseh és a szlovák, a szerb és a horvát nyelv esetében).""
164 A témáról számos kötet és tanulmány készült. Egyebek között: Csernicskó István: Nyelv és azo¬
nosságtudat összefüggései a kárpátaljai magyar közösségben, in Fedinec Csilla (szerk.): Értékek,
* 115 +