Seite 114 [114]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
alakul majd ki. Már most is hallani olyan változatokról, mint például a , Chiglish"
(kínai angol), a , Singlish" (szingapúri angol alapú kreol nyelv) stb. Előfordulhat,
hogy ezek és más változatok — például a Strine nevű ausztrál angol — beszélői
nem értik meg egymást".
Jelenleg ez a számos változatban létező angol nyelv egy olyan széles körű lingua
franca szerepet tölt be, amilyet eddig egy elődjének sem sikerült: ez a nyelv nem
maradt meg Európán belül, nemcsak műveltségközvetítő szerepe lett, hanem
használati köre minden szóbeli és írásbeli kommunikációs területre kiterjedt,
presztízse magas, és társadalmi helyzettől, iskolázottságtól függetlenül bárki
számára elérhető. A nyelv regisztereire azonban jelentős szóródás a jellemző: a
túlélő szintű kommunikációtól a tudományos igényességű tanulmányokig igen
sokféle változatban használatos.
Kérdésként merül fel sokszor, különösen azokban az országokban, ahol a
nemzeti nyelv értéke kiemelkedően magas, hogy ez a mindenre jól használható
nemzetközi közvetítő nyelv jelent-e valamiféle veszélyt a nemzeti nyelvekre.
Maga a nyelv természetesen nem jelent veszélyt. A nyelvek nem az angol megje¬
lenése miatt tűnnek el, hanem azért, mert a beszélőközösség számára értékte¬
lenné, haszontalanná válnak, ha nem tudnak változni, nincs belső vitalitásuk,
és nem töltik be azt a kommunikációs szerepet, amire hivatottak. Az ilyen ve¬
szélyeztetett nyelveket azonban az angolon kívül más nyelvek is körbezárhatják,
így egyebek között a spanyol, az arab, a kínai, az orosz. Ezekben az esetekben
nem az angol, hanem ezek a nyelvek jelenthetik a nyelvcsere folyamatának végét.
ÖSSZEGZÉS
A kelet-közép-európai régióban a legátfogóbb, legkiterjedtebb közvetítő nyelv
évszázadokon át a latin volt, napjainkban pedig az angol tölti be ezt a szerepet.
Időlegesen és korlátozottan a német, majd az orosz is lingua francaként működött,
egy szűkebb körben, elsősorban a diplomáciában pedig a francia is. Ezeknek a
nyelveknek a szerepét a szociolingvisztika diglosszia fogalmának Ferguson-féle
értelmezése szerint tekintettük át.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a latin és a francia nemzetközi közve¬
títő nyelvek elsődlegesen a magas presztízsű kategóriába tartoztak, középutat
jelentett a német mint Kelet-Közép-Európában széles körben tanított idegen, sőt
időleges államnyelv az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az orosz a politikai és
163 Denis Cunningham: Nyelvi felsőbbrendűség és fenntarthatóság — a magyar nyelv példája, Modern
Nyelvoktatás, XIV. évf., 2008/4, 3—15.
* 112 +