Page 101 [101]
OCR
NYELVEK HÍDSZEREPBEN A mesterséges nyelvek mint lehetséges közvetítő nyelvek A híd szerepű nyelvek csoportjába sorolhatók a mesterséges nyelvek is, amelyek létrehozásuk idején mindenki számára idegenek, tehát nem kötődik hozzájuk olyan nyelvi identitás, mint a természetes nyelvekhez, viszont egyszerűek, logikusak, megalkotóik kerülik a természetes nyelvekre jellemző kivételeket, viszont néhány kísérlettől eltekintve ezek alkalmasak az emberi kommunikációra. Talán a legismertebb a mesterségesen létrehozott nyelvek közül az eszperantó, amelyet a 19. században alkotott meg Lazar Markovich Zamenhof." Ez ma élő nyelvnek tekinthető, fordításirodalma van, sőt nyelvvizsgát is lehet tenni belőle." Az eszperantó mindössze 16 alapszabályra támaszkodik, amelyek között vannak morfológiaiak (pl. a számnevek alakja nem változik, a főnevet és a melléknevet egyeztetni kell, a szóképzés a tövek összetételével történik), hangtaniak, pl. eredetileg nincsenek néma betűi (ma már van ilyen), mindig az utolsó előtti szótag a hangsúlyos." A tanulását megkönnyíti, hogy a hangjelölés egyszerű: egy hang - egy graféma. Érdekesség, hogy eredetileg mellékjeles mássalhangzók is szerepeltek az írásrendszerben, amelyek később elmaradtak, és helyettük egy néma h került a mássalhangzók végére, ma pedig x jelöli ennek a helyét (a , cs" hang jelölésének útja: é - ch 5 cx). Az eszperantó szókincse körülbelül 15 ezer, főként a neolatin nyelvekből származó szógyökre épül (amas = szeret, patro = apa), de vannak benne szláv és germán elemek is. Zamenhof célja az volt, hogy egy jóhangzású, könnyen megtanulható nyelvet alkosson meg, ezért nem zárta ki a változás lehetőségét. Egy másik ismert mesterséges nyelv, a volapük, amely az eszperantóval ellentétben nehezen átlátható nyelvtanra támaszkodott, és nem volt rugalmas rendszerű. Ennek a nyelvnek a megalkotója, Johann Martin Schleyer nem támogatta más javaslatok beépítését, így a kezdeti lendület után (1880-1889) mindössze tudománytörténeti érdekesség maradt." Az eszperantó grammatikája viszont a természetes agglutináló nyelvekhez hasonló, tehát van ragozása, vannak viszonyító eszközei, igemódjai és három igeideje, továbbá jóval egyszerűbb a szerkezete, mint azoknak a nyelveknek a rendszere, amelyekre támaszkodott. Van azonban egy fontos, csak a mesterséges nyelvekre jellemző tulajdonsága: #7 Zamenhof életéről, az eszperantó nyelv születéséről: Princz Oszkár: Az eszperantó élő nyelvvé válásának fontosabb állomásai, in Gecső Tamás (szerk.): Természetes nyelvek — mesterséges nyelvek, Budapest, Tinta, 2003, 68—77. A mesterséges nyelvről szövegmutatványokkal: Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák — avagy a nyelv antropológiája, Budapest, Tinta, 2004, 241-250. 188 Egy példa a tanfolyamra, tananyagra és a nyelvvizsgára: http://www.eszperanto-tanfolyam.hu/ (Letöltés: 2023. március 21.) 8° Crystal: A nyelv enciklopédiája, 441. 40 Princz Oszkár: Az eszperantó, 69—70. «99 «
