szolgálnak a turizmus vagy munka keretében utazgató, világszerte kapcsolatokat
építő emberek számára, részben lehetővé teszik a különféle nemzetek tudományos
eredményeinek határokat nem ismerő közkinccsé tételét — ezt segíti elő sok, nem
angol nyelvterületen működő egyetem angol nyelvű képzése is. Az angol nyelv
mára a globalizáció egyik legfőbb szimbóluma lett — és nem csak Európában.
A lingua franca terminus olyan közvetítő nyelvet jelent, amely két vagy több
különböző nyelvet beszélő közösség között kommunikációs hidat hoz létre. Ma
az angol nyelvet tekintjük a legelterjedtebb lingua francának, bár sokan felvetik
a kérdést, hogy ezt a közvetítő szerepet betöltő és számtalan változatban létező
nyelvet angolnak lehet-e még nevezni. Közhely, hogy két nem angol anyanyelvű
beszélő könnyebben érti meg egymást, mint ha az egyikük angol anyanyelvű.
Emellett vannak olyan nyelvspecifikus szókincsbeli, grammatikai, szövegszer¬
kesztési jellemzők is, amelyek mentén azonosítható a nem angol anyanyelvű
beszélő. Ilyen például a magyar elemekkel telített hunglish," vagy a spanlish, a
ruslish. Maga a lingua franca elnevezés a frankok nevét sejteti, de ez nem egyet¬
len néphez köthető gyűjtőnév. Kereskedni kellett, valahogy meg kellett értenie
egymást a vevőnek és az eladónak: eredetileg a földközi-tengeri kereskedelem
során használták főként a hajósok és más kereskedők ezt a főként neolatin szó¬
kincsre épült keveréknyelvet.
A Római Birodalom fennállása idején a provinciák lingua francája a latin
számos változata lett, évszázadokkal később pedig a gyarmatosítók nyelve töltött
be hasonló funkciót a hódítók és meghódítottak, illetve a hódítási területen élő,
de egymástól eltérő nyelveket beszélő bennszülöttek között. Az ókori és közép¬
kori kereskedelemben részt vevő, különféle nyelvű népcsoportok érintkezése
során használt közös nyelv jellemzője, hogy többféle nyelv is közreműködött a
létrejöttükben, és funkcióját, struktúráját tekintve valószínűleg jóval egyszerűbb
volt, mint a modern kor közvetítő nyelvei. Ezt a típusú, több gyökérből is táplál¬
kozó, a közreműködő nyelvek szókincsét, sőt beszédhangjait is egyszerűsítő,
nyelvtani struktúrákat nem alkalmazó keveréknyelvet pidzsinként tartjuk számon,
de fontos megjegyezni, hogy nem minden lingua franca tartozik ide."