Page 81 [81]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP
a kulturális gyarmatosítás egyik eszköze. Az első változatot, ami a helyi nyelvek
és civilizációk elnyomására törekszik, Bochman nyelvi kolonializmusnak neve¬
zi, amásodikat, ahol a nyelvi és kulturális propaganda kapcsolódik össze, nyelvi
exportnak. A kelet-közép-európai nyelvi térség nyelvpolitikai gyakorlata megfe¬
leltethető az idézett szerző gondolatmenetének.
Szépe György nyelvpolitikáról és nyelvtervezésről írott tanulmányában
közel tíz évvel Bochman tanulmányát követően megerősíti, valamint az európai
gyakorlat alapján kiegészíti az abban foglaltakat, és felhívja a figyelmet arra, hogy
104
Egy tipikus európai államnak vagy nincs kifejtett (explicit) nyelvpolitikája, vagy ha
van, akkor az megszorító, korlátozó jellegű. A korlátozó nyelvpolitika abban áll, hogy
egy nyelvet a többi nyelv, s egy nyelvi változatot a többi nyelvi változat rovására fej¬
lesztik. [...] Egy ilyen (korlátozó) nyelvi politika következményeként egy nem hivatalos
nyelvet anyanyelvként beszélő, vagy a hivatalos nyelvnek egy nem sztenderd változa¬
tát anyanyelvként beszélő, ténylegesen nincs birtokában a többséggel azonos társa¬
dalmi lehetőségeknek. Ez még akkor is így van, hogyha az illető kétnyelvű vagy
diglossziás (vagyis azonos nyelven belül két eltérő változatot beszélő).
A családi és nyilvános térben történő nyelvválasztás és nyelvhasználat, a két¬
nyelvűség, valamint az elsőnyelvhez és a hivatalos másodnyelvhez (államnyelv¬
hez), valamint az idegen nyelvekhez való hozzáférés módja és minősége kulcs¬
kérdés a világ minden részén, nemcsak Kelet-Közép-Európában. A nyelvpolitika
— mint a fentebb bemutatott, szerteágazó témakörök kutatásával, működésével
foglalkozó tudományterület kétségtelenül meghatározó a nyelvi térségek, szö¬
vetségi rendszerek, ellentétek megértése szempontjából.
ÖSSZEGZÉS
A fejezet azokat a nyelvtudományi területeket tekintette át, amelyek közvetlenül
hozzájárulnak Kelet-Közép-Európa nyelvi szempontú vizsgálatához, meghatá¬
rozó jegyeinek körvonalazásához. A keretet az időrendben is első terület, a
nyelvtipológia adta, ehhez kapcsolódott az areális nyelvészet, valamint a
kontaktológia, végül a társadalmi két- és többnyelvűség és a legfiatalabb kutatá¬
si terület, a nyelvpolitika bemutatása.
14 Szépe György: Jegyzetek a nyelvi tervezésről és a nyelvpolitikáról, in Nyelvpolitika: múlt és jövő,
Pécs, Iskolakultúra, 2002, 11—42.
105 Uo., 17.
+ 79 +