Page 78 [78]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
nyelvészeti tudományág jelenik meg, és amelyek azt mutatják, hogy a jogászok,
oktatáspolitikai szakemberek, szociológusok, történészek mellett a nyelvészek
eredményei is hozzájárulhatnak a nyelv mint támogató vagy éppen diszkrimi¬
náló eszközként való felhasználásának megértéséhez.
A nyelvpolitika mint kutatási terület a következő kérdések megválaszolását
tűzi ki célul egy-egy terület vagy népcsoport középpontba állításával: mennyire
kidolgozott a vizsgált nyelv, milyen mértékben alkalmas a szóbeli és az írásbeli
nyelvhasználatra, vannak-e korlátai, mi jellemzi ezeket, és mi az oka, hogy lé¬
teznek? Milyen a nyelv társadalmi elfogadottsága? Hogyan viszonyulnak hozzá
a dialektuskontinuumot alkotó etnikumok egyes csoportjai és az attól teljesen
eltérő nyelvek beszélői? Milyen szerepe van vagy lehet az oktatásban, a tudo¬
mányban, az államigazgatásban és a nemzetközi kapcsolatokban a népnyelvnek
és a diglossziaviszony emelkedett funkciójú nyelvének? Milyen viszonyok jellem¬
zik az adott országban honos, eltérő etnikumhoz tartozókat? Mekkora esélye van
egy nyelvnek a fennmaradásra? Mekkora a nyelvközösség belső ereje, meg akar¬
ja-e tartani a nyelvét, vagy inkább a néhány nemzedék múltán már visszafordít¬
hatatlan nyelvcserét választja?
A nyelvpolitika terminológiai bázisa arra épül, hogy az államhatalom szabá¬
lyozza a nyelvhasználatot nyelven kívüli, politikai eszközökkel, pl. nyelvtörvények¬
kel és rendeletekkel. A nyelvpolitika részben politikai, részben alkalmazott nyel¬
vészeti szakterület, amely szimbiózisban létezik az anyanyelv, valamint a két- és
többnyelvűség pszicho- és szociolingvisztikai természetét feltáró tudományterü¬
letekkel — és természetesen azokkal a társadalomtudományi ágakkal, amelyeknek
az eredményeihez a maga eszközeivel, módszereivel tud hozzájárulni.
A témára vonatkozó magyar és nemzetközi nyelvészeti szakirodalom meny¬
nyisége a nyolcvanas évek közepétől ugrásszerűen megnőtt, ma már nem lehet
azt mondani, hogy a nyelvészek csak második vonalbeli eredményeket tudnak
felmutatni a jogászok és a politológusok mögött. Ezt részben azok a nemzetközi
szervezetek és közös kutatási projektek" segítik, amelyek például a veszélyez¬
tetett nyelvekkel, a nyelvi kisebbségekkel, az oktatási és a nyilvános térben való
nyelvhasználat kérdéseivel foglalkoznak, a következtetéseket pedig az egyes or¬
szágok gyakorlatából vonják le és mutatják be a kisebb-nagyobb régiók, így Kelet¬
Közép-Európa számára. A nyelvpolitika Európában egyben biztonságpolitikai
tartalommal is rendelkezik mindaddig, amíg az identitás alapja a nyelvi hova¬
tartozás marad. Más kontinenseken a vallás, a törzsi szövetség, a szűkebb vagy
10 Meg kell említeni a hollandiai Frízföldön működő Mercator European Research Centre tevé¬
kenységét, főként a számos kisebbségi nyelv és nyelvi szituáció, attitűd elemzését. Ezek angol
nyelven megtalálhatók a központ honlapján: Publications: Mercator European Research Centre
(mercator-research.eu).
+ 76 +