Oldal 74 [74]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
A makrokörnyezet vagy a mikrotársadalmi környezet hatására, valamint a
hatalmon lévők nyelvpolitikai döntései nyomán biztosan dominánssá válik va¬
lamelyik nyelv. Ez lesz az egyén számára a leghasznosabb nyelv (L1), ezen lesz
teljes a nyelvi kompetenciája, a másodnyelv (L2) egy vagy több kompetenciate¬
rülete nem éri el ezt a teljességet, például mert nem tanult ezen a nyelven az
iskolában, csak otthon használta. A másodnyelv családi kétnyelvűségi helyzetben
vagy makrotársadalmi környezetben lehet akár az anyanyelv is, éppen ezért
célszerű az első- és másodnyelv terminust használni anyanyelv helyett. Az egyé¬
nek kétnyelvűsége befolyásolja a közösség nyelvi dominanciáját is. Persze mind¬
ez azokban a társadalmakban értelmezhető, amelyek rendelkeznek írásbeliséggel
a beszélőközösség által használt nyelveken. A kelet-közép-európai országok
idetartoznak.
Az összefüggő tömbökben élő, ún. őshonos, közeli anyaországgal rendelkező
kisebbségeknek megvan az esélyük az elsőnyelvi dominanciára, hacsak nem egy
homogenizálásra törekvő, a kisebbségi nyelvek nyilvános használatát tiltó or¬
szágban élnek. Az ugyancsak őshonos, de szórványkisebbségek viszont rövid idő
alatt váltanak a többségi nyelvre, számukra ez lesz a meghatározó, tehát másod¬
nyelv-dominanciás kétnyelvűekké válnak, és a következő nemzedékeknél már
megtörténik a két nyelv közötti végleges nyelvváltás. A többségi hivatalos nyelv
lesz számukra az oktatás nyelve, és ez lesz majd a munkanyelvük is. Igaz, a leg¬
több esetben ez nem választás kérdése, hanem kényszer: a szórványvidékeken
nincsen kisebbségi tannyelvű iskola vagy osztály, legfeljebb a diaszpórához ha¬
sonló hétvégi nyelvápoló foglalkozások, a használati értéket pedig kétségkívül
negatívan befolyásolja, ha nem lehet anyanyelven szakmát tanulni, munkát
vállalni.
A területhez nem köthető (non-territorial) ún. transznacionális kisebbségek
és nyelvek, amelyeknek nincs anyaországuk, több országban élnek hosszabb¬
rövidebb ideig, még a szórványkisebbségeknél is kiszolgáltatottabb helyzetben
vannak. A kelet-közép-európai nyelvek közül az asszimilációhoz közeli jiddis és
a romani tartoznak ide.
A Kárpát-medence kisebbségei mindhárom csoportban megtalálhatók. A
nyelvi jogaikért küzdő szlovákiai, ukrajnai és romániai magyar kisebbség határ
menti és székelyföldi része, amely tömbkisebbségként él, még anyanyelv-domi¬
nanciás kétnyelvű csoportot alkot, a kis létszámú horvátországi és ausztriai
magyarok, valamint a magyarországi szlovákok, románok számára fokozatosan
az államnyelv használata vált elsődlegessé a nyílt színtereken, a térségben élő
romák viszont a harmadik csoporthoz tartoznak.
+. 72e