OCR
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP perszonálunió, egyre több, az államigazgatással és a jogrendszerrel kapcsolatos szó, kifejezés kerül át a horvátba, emellett a szlovák és a román nyelvbe is. A Zágrábban alapított püspökség (1093) nemcsak egyházi, hanem areális nyelvi kapcsolatokat is eredményezett, így például Kniezsa István a magyar államiság hatásait vizsgálva megállapítja, hogy a zágrábvidéki horvát nyelvben a magyar hatás mindenekelőtt az állami és egyházi szervezetre, közigazgatásra és bíráskodásra terjedt ki. Így magyar eredetű az orsag (ország) szó s az országos méltóságok nevei közül a naderspan (nádorispán), kinctarto (kincstartó), lovasmester (lovászmester) [...] A közigazgatás területén a megyei rendszert szintén a magyarból vették át, amit a varmedja (vármegye) és a $pan (ispán) szavak is igazolnak. A horvátban a szó eredetileg Zupan volt, a pan már magán viseli a magyarból való visszakölcsönzés bélyegét." Egy szélesebb areát átfogó szó, a város szó elterjedéséről írja, hogy , ez a szó egyébként az egész Balkánon el van terjedve és a szerben és horváton kívül megvan a románban (oras) és az albánban is"." Az északi, tehát a magyar nyelvterülethez közelebb eső tájakon nemcsak a lexikai átvételek, hanem a Ljudevit Gaj-féle nyelvtervezési és helyesiräsi reformig a helyesiräsban is szerepet kapott a magyar mint âtadé nyelv, így a korabeli horvát nyelvű dokumentumokban megjelennek a magyar kettősbetűk (gy, sz, cz, ch) is. Hasonló tartalmi és formai jegyek jellemezték a magyar nyelv areális hatását a nyelvújítás előtti szlovén, szerb, ruszin és szlovák nyelv viszonylatában is, bár az utóbbiaknál jelentős a nyelvjárási átvételek és a tükörfordítások szerepe is. A Kárpát-medencei nyelvek lexikájában és szintaxisában alig, vagy egyáltalán nem jelenik meg az orosz, kivéve az ukránt, ahol a szovjet-orosz egységesítő politika a nyelv fejlődésébe is beavatkozott. Csernicskó István a mai Kárpátalja területén honos nyelvek nyelvpolitika-történetének áttekintése során" írja erről a ráhatásról: , Ez az erőszakos beavatkozás a nyelv valamennyi szintjét érintette: a szókészletet, a terminológiát, a grammatikát, de még a helyesírást is. A szókészletben a szovjet nyelvi tervezés azokat a szavakat, újításokat támogatta, amelyek közelebb álltak az orosz nyelvi ekvivalensekhez, és fokozatosan szorította vissza a sajátosan ukrán elemeket"." Az ukrán-orosz együttélésben ez egy üjabb nyelv(vältozat), az ukrän grammatikära Es az orosz szökincsre Epült szurzsik 68 Uo., 143. ® Uo., 145-146. 70 Csernicskó István: Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén, Budapest, Gondolat, 2013, 206—208. 71 Uo., 206. +59 +