Oldal 42 [42]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
Az első kettő kivételével tehát azok az országok, amelyek évtizedeken keresztül
a volt Szovjetunió érdekövezetébe tartoztak, és a második világháború végétől
a rendszerváltások időszakáig a társadalmi berendezkedésük, hivatalos ideoló¬
giájuk sok tekintetben azonos lett akommunista nagyhataloméval. Vannak olyan
sajátosságok is, amelyek ettől az ideológiától függetlenül — sőt talán azzal szem¬
ben léteztek, így a nyelvi-etnikai hovatartozás fontossága, a többségi akarat ér¬
vényesítése a kisebbségek nyelvhasználatában, oktatási és közéleti jogaik szabá¬
lyozásában, valamint az önálló, lehetőleg etnikailag homogén nemzetállamok
megteremtésének határozott szándéka. A Szovjetunió által évtizedeken át szor¬
galmazott, de a lakosság által igazán talán soha el nem fogadott internaciona¬
lizmus ütközött a kelet-közép-európai országok gyakorlatában a térséget a 19.
század óta meghatározó és az előbbivel szemben a hétköznapokban, az interetnikus
kapcsolatokban és a nyelvideológiákban is gyökeret verő nacionalizmussal.
Berend T. Iván a német és az osztrák hatás jelentőségét hangsúlyozza a tér¬
ségről írt monográfiájában, mivel ez nemcsak a hivatalosság, az államigazgatás
szintjén volt jelen, hanem a kultúrában is, és befolyásolta a művészetek, az iro¬
dalom, a színházművészet és a tudományok formálódását is. Ugyanakkor nem
ez volt a térségben élő értelmiségnek az egyetlen nemzetközi kapcsolódási
pontja, hanem fontos vonzereje volt a 19. századi Párizsnak és Szentpétervárnak
is, különösen a lengyel és a román írástudók számára. Berend T. sorra veszi a
jelentős nemzetformáló személyiségeket és kötődéseiket:
Bécs a Habsburg Birodalom népeinek fontos információs központja lett. A szlovén
Kopitar, a cseh Dobrovsky, a magyar ,,test6r k6lt6k” — mint Bessenyei Gyorgy és Ba¬
tsanyi Janos —, a szerb Vuk Karadzié mindannyian Bécsben ismerkedtek meg az új
nyugati korszellemmel.
A lengyelek zöme és egyes román gondolkodók, illetve írók Párizsba zarándokoltak.
Mások Szentpétervárra utaztak. A nagy lengyel romantikus hármas, Mickiewicz,
Stowacki és Krasiúski, hosszú éveket töltött el a francia fővárosban. Pest-Buda szintén
fontos szerepet játszott a szlovák, horvát és szerb intellektuelek életében. Pest-Buda
volt a szerb és bolgár könyvkiadás első központja, és az első szerb újság is itt látott
napvilágot. A szlovák Ján Kollár és a horvát Ljudevit Gaj is itt tanult és dolgozott.
Mindannyian a nyelvi reformok és a múltat felfedezni vágyó romantikus kulturális
mozgalom úttörőivé váltak."
4
S
Berend T. Iván: Kisiklott történelem. Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században, Budapest,
História - MTA Törtenettudomänyi Intezet, 2003, 51-52.
+40 +