Oldal 41 [41]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT TÖRTÉNELMI TÉRSÉG
A 9. térkép készítőjének magyarázata szerint a térség középső részén talál¬
ható zöld szín jelzi a kelet-közép-európai országokat. Látható, hogy Ukrajna,
Románia, Szerbia és Horvátország csak kis része tartozik egyértelműen ide.
Azonban leszögezhetjük, hogy ez utóbbi ország teljes egészében a térség része,
még akkor is, ha a történelmi múltját tekintve Dubrovnikot, a valamikori Raguzát
és környékét dél-európai, itáliai jegyek határozzák meg mind nyelvi, mind kul¬
turális szempontból, és az Isztriai-félsziget déli része, Rovinj, Pula is inkább
délies vonásokat mutat. A másik három ország esetében Ukrajna nyugati határ¬
sávja (Kárpátalja), Románia Kárpátokon inneni területe sorolható ebbe a régió¬
ba, Szerbia azonban — noha keleti keresztény, ortodox hagyományokat képvisel,
elsősorban az egykori Jugoszláviában betöltött szerepe miatt tartozik ide, és
ugyanilyen okokból indokolt lehet a három vallást és kultúrát képviselő, megle¬
hetősen ingatag állam, Bosznia-Hercegovina besorolása ehhez a régióhoz.
Oscar Halecki a Nyugat peremvidékének tekintette Kelet-Közép-Európát.
1952-ben megjelent monográfiájának bevezetőjében olvashatók az alábbi gon¬
dolatok a térség elnevezéséről:??
E térség, amely népeinek megannyi közös élménye ellenére sosem alkotott történelmi
egységet, földrajzilag sem egységes, és az összes többi történelmi régióhoz hasonlóan
a határai sem voltak állandók.
Ebből adódik mindjárt az első nehézség: milyen valóban találó névvel illessük Eu¬
rópa ezen részét. A nehézséget csak fokozza, hogy a kontinens bizonyos számú régió¬
ra való szokványos felosztása mind mesterséges. Ha csak kettőt különböztetünk meg,
Nyugat-, illetve Kelet-Eurdpat, képtelenség megfelelő helyet találni egy olyan térségnek,
amely teljes egészében egyik részhez sem tartozik. Ha ezt kiegészítjük egy Közép-Eu¬
rópa-koncepcióval is, tüstént le kell szögeznünk, hogy ennek a központi régiónak lé¬
nyege a kettősség. Nyugati, egyöntetűen német szárnyától eltekintve csak a keleti részét
azonosíthatjuk durván azzal az , új" vagy ,ismeretlen" kutatási területtel, amelyet most
be kívánunk illeszteni az európai történelem általános keretei és mintái közé. Ennél
az oknál fogva a Kelet-Közép-Európa elnevezés látszik a legmegfelelőbbnek.
Ha felsoroljuk a Közép-Európához tartozó országokat, és visszatekintünk az
általuk bejárt történelmi útra, kitűnik a hasonlóságuk. Németország és Ausztria
mellett a volt Csehszlovákia, Magyarország, Románia nyugati része, Ukrajna
nyugati része, Lengyelország, esetleg a balti államok, Észtország, Lettország,
Litvánia, valamint a volt Jugoszlávia északi és nyugati területei sorolhatók ide.
39 Oscar Halecki: A nyugati civilizáció peremén. Kelet-Közép-Európa története, ford. Szilágyi Tibor,
Budapest, Osiris-Szäzadveg-2000, 1995, 12.
s 39 e