Oldal 29 [29]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT TÖRTÉNELMI TÉRSÉG
megteremtése jelzik a mozgalmak izmosodását. [...] A modern politikai-nemzeti moz¬
galom kezdeti formája a nyelvharc volt, amely az elnemzetlenítéssel szemben vette fel a
harcot. Az asszimiláció - s ez is jellemző Kelet-Európára — mindenekelőtt az elnyomott
népek anyanyelve ellen irányult, s ennek védelme adja a kibontakozó nyelvharc tartalmát.
Arató könyve a hatvanas évek második felében készült, 1971-ben jelent meg, és
a kelet-közép-európai térség népeire, mozgalmaira is következetesen a Kelet¬
Európa globális terminust használja, miközben a két területnek külön fejezetet
szentel. Az egyes kelet-közép-európai nemzeti mozgalmakat a befejezetlenül
maradt, de a benne foglalt hatalmas forrásanyag miatt ma is alapműnek számí¬
tó nemzetiségtörténeti kötete"" közel háromszáz oldalon tárgyalja részletesen.
Romsics Ignác a közép-, illetve kelet-közép-európai térség történetét dolgoz¬
ta fel egy igen részletes monográfiában, kiterjesztve a vizsgálatot a sok szállal
ide köthető délkelet-európai államokra is." A hangsúlyt a soknemzetiségű térség
diszharmóniájára helyezi, és rámutat arra, hogy az etnikai és politikai rendezet¬
lenség, a vélt vagy valós sérelmek folyamatos ébren tartása folyamatos destabi¬
lizációs tényezőként jelenik meg. Erre az 1990-es évek közepén a szerbek, hor¬
vátok, bosnyákok közötti délszláv háború szolgáltatta az egyik legutóbbi
bizonyítékot, a jelen kötet írásának idején pedig az ukrán-orosz háború, amely¬
nek nem az egyetlen, de az egyik fontos tényezője, ürügye a nyelvhasználati
szabadság korlátozása. Fontos összetartó erő a szülőföldhöz, nyelvhez, hagyo¬
mányokhoz, jelképekhez való kötődésben megnyilvánuló nacionalizmus, ami
jelentősen megkülönbözteti a térséget Nyugat-Európától:
szokás a nacionalizmus megkülönböztetése is egy Nyugat-Európára jellemző racio¬
nálisabb és az egyéni szabadságjogokat, illetve a királytól vagy bármely más közpon¬
ti hatalomtól való polgári függetlenséget hangsúlyozó változata (állampolgári vagy
területi nacionalizmus) s egy inkább Kelet-Európában gyakori misztikusabb és orga¬
nikusabb, az egyéni szabadságjogok helyett a nemzeti kollektívum szabadságát és az
etnikailag-kulturálisan idegen politikai hatalomtól való függetlenedését előtérbe ál¬
lító válfaja (etnikai nacionalizmus) szerint."
Ez a fajta nacionalizmus azonban nemcsak a történelmi és politikai események¬
ben érhető tetten, hanem a nyelvhez — különösen a más etnikumok nyelvéhez
mint lehetséges veszélyforráshoz való viszonyulásban is. A térség etnikai
16 Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, Budapest, Akadémiai, 1983.
77 Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam, Budapest, Helikon, 2020.
8 Uo., 15.
+. 27°