Page 23 [23]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA A FÖLDRAJZ SZEMSZÖGÉBŐL
térséget szerinte leginkább az átmenetiség jellemzi mind éghajlati, mind gazda¬
sági, mind társadalmi szempontból, akár északról délre, akár nyugatról keletre
nézzük a térképet. Végül megállapítja, hogy , Minden, viszonylagosan állandónak
tekinthető földrajzi különbség ellenére ugyanis a történelemben találjuk meg azt
az alapvető tényezőt, amely Közép- és Kelet-Európát végül is a fejlődésnek más,
a kontinens nyugati területeitől eltérő útjára vezette. Közép- és Kelet-Európa
éppen ezért számunkra elsősorban történeti fogalom, tartalmát mindenekelőtt
a történeti-gazdasági fejlődés sajátos útja adja meg."
Közép-Európa, aminek csak részben van földrajzi szempontból is meghatá¬
rozható területe, véget ér a magyar kultúra keleti határánál: így a Kárpátok vo¬
nulatától mint természetes határvonaltól Ukrajna nyugatra eső része, Kárpátal¬
ja tartozik még ide, valamint Románia középső, székelyföldi területe is. Ezektől
keletre viszont egy más kultúrkör kezdődik, amit Kelet-Európának nevezünk,
bár a természeti képződmények nem segítik a közép-európai térségtől való el¬
határolását.
A Kelet-Közép-Európa terminust következetesen, ebben a sorrendben (kelet
55 közép) célszerű használni, amikor az európai, nyugati keresztény kultúrkör
keleti felén található, de a , nyugattól" évtizedekre elzárt országokról beszélünk.
Közép-Európa keleti részéről, nem pedig Kelet-Európa középső részéről van szó.
Megállapítható, hogy az ebbe a kategóriába való tartozás nem földrajzi, hanem
eszmei, kulturális dimenziók mentén értelmezhető. A történelmi és művelődés¬
történeti összetartozás alapjait a következő fejezet tárgyalja, előtte azonban
szűkítsük a kört tovább, a Kárpát-medencére.
KELET-KÖZÉP-EURÓPA ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE
A Kárpát-medence Közép-Európa keleti területének egy sajátos régiója, amely
az őskor óta lakott. Kontinentális éghajlata egészen a legutóbbi évtizedekig jól
elkülöníthető négy évszakra osztotta az évet. Alföldi és dombsági területeinek,
folyóvizeinek köszönhetően kiválóan alkalmas a mezőgazdasági művelésre, a
búza-, kukorica-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre, valamint az állattartásra
egyaránt. Földrajzilag pontosan körülhatárolható egység ez a valamikori Pannon¬
tenger helyén kialakult medence, amelynek természetes határát az azt körülölelő
hegylánc, a Kárpátok vonulata jelöli ki (lásd a 6. térképet). A földrajztudományi
írásokban hagyományosan a földtörténeti szempontok alapján meghonosodott
6 Uo. 21.
+ 21°