Page 20 [20]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
húzódik. A térképről az is leolvasható, hogy a Baltikumot a készítők Közép-Eu¬
rópa részének tekintik. A közép-európai régió nyugati határait Németország,
Luxemburg, Svájc, déli határát Horvátország, az északkeletit Észtország, Lett¬
ország és Litvánia keleti határa, a keletit pedig Ukrajnában és Romániában nem
az államhatár, hanem a Kárpátok hegyvonulata alkotja. A déli határ tekintetében
(Horvátország, Szlovénia) ugyanakkor célszerű különbséget tenni még földrajzi
szempontból is az északabbra található, minden szempontból közép-európai
jegyeket mutató országrészek és ugyanezen országok mediterrán, tengermelléki
területei között.
KÖZÉP-EURÓPA És KELET-KÖZÉP-EURÓPA
Sokan vitatják, hogy érdemes-e a címben szereplő két elnevezést használni ahelyett,
hogy egyszerűen Európának neveznénk a térséget, hiszen földrajzi és kulturális
értelemben, legfőbb jellemzőiket tekintve összetartoznak a térképen feltüntetett
országok. Ugyanakkor vannak olyan - a többi régiótól eltérő — közös, de nem min¬
den esetben geográfiai természetű jegyek, amelyek a Kelet-Közép-Európához sorol¬
ható országokat történeti-kulturális szempontból jellemzik, de nem jellemzik sem
Kelet-, sem Észak-, sem Dél-Európát. Ezért indokolt a külön megnevezés, sőt még
kisebb régiók, így pl. a több országot is magában foglaló Kárpát-medence elkülöní¬
tése is. Ilyen közös jegyek például, hogy az országhatárokat többnyire nem a termé¬
szetes határvonalak (folyók, hegyek, nyelvhatár) mentén húzták meg a régióról
döntő nagyhatalmak és nem a szomszédos országok; a megváltoztathatatlan hatá¬
rok akár többször is megváltozhatnak: Jugoszlávia (1918—-1991) és Csehszlovákia
(1918—1992) valamikori területén ma már önálló államok osztoznak. A gazdaság¬
földrajz szempontjából pedig a térség egészére ugyancsak jellemző, hogy bár az
Európai Unió politikai és gazdasági csoportjához tartozik a régió országainak
többsége, a gazdasági és jóléti mutatóik messze elmaradnak a közép- és nyugat¬
európai tagállamoktól. Ennek egyik oka az lehet, hogy már a nyolcvanas évek végé¬
től kezdve, majd az unióhoz való csatlakozás óta is százezrek hagyták el a kelet¬
közép-európai országokat, ráadásul főként fiatalok, közepesen vagy magasan képzett
szakemberek, akik más országokban járulnak hozzá a gazdasági haszon gyarapo¬
dásához. A fő célországok: Németország, az Egyesült Királyság (a Brexitig), Auszt¬
ria, valamint a skandináv államok. Egy 2020-ban publikált tanulmány szerint? ez
az érintett államokban jelentős népességcsökkenéshez, elöregedéshez fog vezetni:
? Siskáné Szilasi Beáta — Halász Levente: A kelet- és közép-európai gazdasági alapú kivándorlás
mint életstratégia, in Berghauer Sándor et al. (szerk.): Társadalomföldrajzi folyamatok Kelet¬
Közép-Európában, I., Uzhhorod, “RIK-U” LLC, 2020, 212.
+18 +