Page 12 [12]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
A kötet tehát interdiszciplináris jellegű, hiszen a területet már eddig is több
tudomány vizsgálta a saját szemszögéből, és számtalan könyv, tanulmány látott
már napvilágot a történettudomány, a politológia, a kisebbségtudomány, a föld¬
rajztudomány területén, amelyekre alapozva, valamint kiegészítve a nyelvtudo¬
mány közvetlenül idekapcsolódó szakterületeinek eredményeivel választ keresünk
arra a kérdésre, hogy Kelet-Közép-Európa értelmezhető-e nyelvi térségként is.
A számos könyvben és tanulmányban olvasható ismeretek mellett nem könnyí¬
ti meg az olvasó dolgát, hogy nincs Kelet-Közép-Európának egyetlen elfogadott
definíciója, nem egységes az idesorolt országok listája sem, bár a kutatók egyet¬
értenek abban, hogy vannak olyan közös sajátosságok, amelyek miatt minden¬
képpen szükség van a régió elkülönítő megnevezésére és a többi európai terü¬
lethez való viszonyának feltárására.
Mivel ennek a régiónak a gondolkodását a nemzetállami lét története és ennek
nyelvi szimbólumrendszere határozza meg, külön fejezet foglalkozik a régió szláv,
neolatin és finnugor nemzeti nyelveinek kialakulásával, az egyes nyelvek társa¬
dalomtörténetével, nyelvjárási sajátosságaikkal, a sztenderdhez vezető útjukkal.
Azonban vannak a régióban olyan nyelvek is, amelyek beszélői nem mondhatnak
magukénak önálló országot, hanem sok országban telepedtek le az idők során
rövidebb-hosszabb időre, ez pedig nyomot hagyott a nyelvükben is. Ezeket a
nyelveket a szakirodalom területfüggetlenként tartja számon.
Ez a könyv csak a Kelet-Közép-Európában elhelyezkedő, hasonló történelmi,
(nyelv)politikai utat bejart országok nemzeti nyelvhez vezető útjával foglalkozik:
Csehországgal, Szlovákiával (a valamikori Csehszlovákiával), Ukrajna Magyaror¬
szággal határos részével, különös tekintettel Kárpátaljára, Romániával, Szerbiával,
Horvátországgal, Szlovéniával (a valamikori Jugoszlávia tagállamai közül), valamint
a fentieken túl - érintőlegesen — a régió történelmét meghatározó Ausztriával (az
Osztrák-Magyar Monarchiával) és a történelmi, művelődés- és kapcsolattörté¬
neti szempontból többször is kiemelkedő szerepet betöltő Lengyelországgal.
Az egyes fejezetekben hosszabb szakirodalmi idézetek is helyet kaptak, ame¬
lyek alkalmasak lehetnek akár a közös megbeszélésre, a szemináriumokon való
feldolgozásra, megvitatásra is.
A felhasznált irodalom teljes bibliográfiája és a képek, térképek forrásjegyzé¬
ke a kötet végén kap helyet, de a szöveghez kapcsolt lábjegyzetek segítségével
már olvasás közben is tájékozódni lehet arról a hatalmas mennyiségű könyvről
és tanulmányról, amely a térségről az elmúlt évtizedekben készült.
Jó utat kívánok Kelet-Közép-Európa nyelveinek felfedezéséhez!
Pozsony-Budapest, 2023.
Nádor Orsolya
+10 +