Oldal 175 [175]
OCR
ÖSSZEGZÉS állításként e nyelvi elem az utalószó szerepét tölti be. Ugyanakkor, ha mellette egy, az idézetre irányuló értékelő vagy egy relacids elem All, akkor a ’ramutatas’ funkciója is működésbe lép. Ebből következve az is elmondható, hogy az idézések esetében az utalószói szerepet megvalósító mutató névmási elem nem minden esetben távolodik el az eredeti deiktikus funkciójától. Az idézések a deixis megvalósulásának szempontjából egy skálán helyezhetők el. A skála egyik végpontját azok az egyenes idézések képezik, amelyek a palatális mutató névmási elem által a diskurzusdeixis prototipikus módját valósítják meg. A másik végpontnak azon függő idézések tekinthetők, amelyekben a veláris mutató névmások az utalószó szerepét töltik be. A két végpont között viszont azok az idézések találhatók, amelyekben a mutató névmás eltérő fokon és módon valósítja meg a ’râmutatäs’ es ezzel együtt a diskurzusdeixis müveletet. A tudomäny szakszövegeinek elemzö vizsgälatät elsösorban az indokolta, hogy az idézés műveletét megvalósító azon esetek is bemutathatóvá váljanak, amikor a perspektivizáció ténye implicit(lebb) módon valósul meg. Ezzel a vizsgálattal továbbá az idézésnek az írott nyelvi diskurzusokban való működése, funkcionalitása is határozottabban kirajzolódott. A tudomány szakszövegeibe ágyazódó idézések a tudás megosztásához járulnak hozzá. Hozzájárulásuk módját és mértékét nagyban meghatározza, miként ágyazódnak a szövegbe. A beágyazódás foka az idéző adaptív tevékenységének az eredménye. A tudomány szakszövegeiben is a függő idézési mód a leggyakoribb, az egyenes pedig a legritkább. Az idézési módok alkalmazásának aránya mutatja, hogy az idézés funkciója ebben a szövegtípusban elsősorban az, hogy a mástól származó tudás, annak propozicionális tartalma, összegzése működésbe lépjen. Az egyenes idézési mód háttérbe szorulása, a függő és a szabad függő idézés nagyobb számú előfordulása arra is felhívja a figyelmet, hogy az intertextualitás lehetőségén keresztül hozzáférhetővé váló tudás értelmezése és az adott szöveg jelentéstartalmához való igazítása válik meghatározó tényezővé az idézés műveletében; a figyelem nem az idézetre, hanem az abban közöltekre irányul. Az idéző rész nem minden esetben kíséri az idézetet. E konstruálási mód szintén azt mutatja, hogy az idézetek dominánsabban ágyazódnak a tudomány szakszövegeibe. Az idéző rész legjellemzőbb összetevőjének az idézés beszédcselekvését megjelenítő nyelvi eszköz minősült. Az idéző az eredeti diskurzus feldolgozása után az idézés fogalmi megalkotását attól függően, hogy milyen célja van magával az idézettel, több módon is megteheti. A MONDÁS-t megjelenítő nyelvi eszköz legtöbb esetben az idéző feldolgozó és interpretáló eljárását fejezi ki. A függő idézési módban figyelhetők meg a MONDÁS elérhetővé tételének legváltozatosabb nyelvi formái. Ez ismét azzal kapcsolható össze, hogy e szövegekben az idézés elsődleges célja a mástól származó tudásösszetevő működésbe hozása. Az idézet e 173.
