Page 167 [167]
ÖSSZEGZÉS
——o—
Jelen munkában az idézést a kognitív szemantika és a pragmatikai szemléletmód
érvényesítésével vizsgáltam. Az idézés újrakonstruálásként történő értelmezé¬
séből indultam ki. Ez lehetőséget adott arra, hogy minden olyan esetet elemezzek,
amikor egy az aktuális megnyilatkozótól eltérő szubjektum megnyilatkozásának
hozzáférhetővé tétele zajlik úgy, hogy a perspektivizáció eltérő fokon, de felis¬
merhetővé válik. Ez a megközelítési mód lehetővé tette, hogy az idézést nyitott
kategóriaként értelmezzem. Ez azzal az előnnyel járt, hogy az idézés kategóriá¬
jában, illetve azzal érintkezve olyan jelenségek is vizsgálhatóvá váltak, amelyek
mindezidáig kevéssé képezték részét az idézéssel foglalkozó kutatásoknak.
A kutatások teoretikus alapját képező újrakonstruálás fogalomértelmezése
lehetővé tette, hogy az idézést az alkotás és a befogadás folyamatában, a művelet
és a szerkezet szoros összefüggését hangsúlyozva, az idéző adaptív tevékenysé¬
gének bevonásával, illetve előtérbe helyezésével vizsgáljam.
Az idézés létrehozásakor az aktuális megnyilatkozó a beszélt vagy írott nyel¬
vi reprezentációt feldolgozza, majd az így létrehozott diskurzust, illetve annak
egy részletét az idézés nyelvi lehetőségén keresztül hozzáférhetővé teszi mások
számára. Idézés során egy már nyelvileg megalkotott megnyilatkozás új kontex¬
tusba helyezése zajlik. Ez az eredeti megnyilatkozás újrakonstruálásával is együtt
jár. E folyamatban egyaránt szerepet játszik az aktuális megnyilatkozótól eltérő
szubjektumhoz köthető megnyilatkozás és annak az idéző általi elérhetővé téte¬
le. Az idézés ezért a perspektivizáció tipikus esetét valósítja meg. Ez egyfelől azt
jelenti, hogy egy diskurzusba ágyazódó megnyilatkozás nem az aktuális, hanem
a beágyazott megnyilatkozóhoz köthető, másfelől azt, hogy ez az idéző tevékeny¬
ség által felismerhetővé is válik. Az idézések viszont abban eltérnek egymástól,
hogy az újrakonstruálás során a perspektivizáció miképpen válik jelöltté, tehát
az idézni kívánt megnyilatkozás és annak elérhetővé tétele mennyire és miként
válik explicitté, illetve felismerhetővé.
Az idézés újrakonstruálásként történő értelmezése a diskurzusköziség jelen¬
ségét is természetszerűleg mozgásba hozza. Azáltal, hogy idézés során a
perspektivizáció jelöltté válik, az intertextualitás szűkebb értelmezését lehet
+ 165 +