Page 140 [140]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
PRODUKTUM: könyv, elemzés, kutatás;
a PRODUKTUM egy RÉSZE: definíció, vázlat, kijelentés, vélemény;
ELMÉLETI IRÁNYZAT: a kognitív nyelvelmélet felfogása (az ilyen esetekben a
hivatkozás jeleníti meg magát a személyt, akihez az idézett diskurzusrész
tartozik).
Mint ebből is látható, az idézés konstruálása során a tudatosság szubjektumának
megjelenítése előtérbe helyezhet egy kutatást, egy tudományos munkát, illetve
egy elméleti irányzatot. Ezekben az esetekben a személy helyett álló főnévi meg¬
nevezés metonimikus jelentésképzéssel valósíthatja meg a tudatosság szubjek¬
tumänak reprezentálását."9"
A másodlagos figura pozícióját betöltő, az idézetet sematikusan képviselő
névmási elem (lásd az előző fejezet) nem minden esetben jelenik meg az idéző
részben.
100 100 95,84
90
80
70
60
50
68,67
40
30
20 16,02
8,88
10 | 2,98 E 3,45 1,04 1,04 1,04
m m
azt azzal arra úgy ezt abból ahogyan nincs
egyenesidézés miftiggd idézés szabad függő idézés
sow
4. ábra. A mutató névmási elemek jelenléte az idéző részben (96).
A 4. ábrából látható, hogy az egyenes idézést nem jellemzi a mutató névmási
elem. Ez a tudomány szakszövegeiben levő idézés funkciójára irányíthatja rá a
figyelmet. Az, hogy ezekben a szövegekben az egyenes idézés során a szövegal¬
kotó (idéző) nem kívánja külön deiktikus nyelvi elem által a figyelmet az egye¬
nesen idézett megnyilatkozásra irányítani, azzal indokolható, hogy az idézés
funkciója ezekben a szövegekben nem a mástól származó tudás hangsúlyozása,
hanem az abban közöltek hozzájárulása az aktuális jelentésképzéshez. A függő
105 A metonimikus szereplőkonstruálásra lásd Horváth: A szereplőkonstruálás mintázatai, 2020.
s 138 e