Page 138 [138]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
(21b) , A vakuemlék olyan alkalmat idéz fel, amikor rendesen egymástól külön kezelt két
narratívum - a történelem folyása és a saját életünk folyása — egy pillanatra egymás
mellett sorakozik fel" (Neisser 1993: 453)?"
(21c) Mindazonáltal Tolcsvai Nagy Gábor arra is utal, hogy a szövegvilág — bár lényegét
megőrzi — különböző típusú szövegek esetében különböző módon valósul meg
(Tolcsvai Nagy 2001: 124)*°°
(21d) Rosch a kategorizäciés müveletek, az elmebeli feldolgozás szempontjából három
tulajdonsägcsoportot külônitett el adatai alapjän (Rosch 1977: 41-42)*1
(21e) Plett (1988: 131-132) ramutat, hogy a retorika története során átfedések, érintke¬
zések alakultak ki az ékesszólás, a poétika és általában az irodalmi formák közt, a
nyugat-európai hagyományban ezek , természetes egységeket" alkottak, de a klasz¬
szicizmusig , a retorika őrködött a poetológiai gondolkodás fölött"?
(21f) Az emlékezés folyamatában elsőrendű szerepet betöltő séma , múltbeli reakciók,
múltbeli tapasztalatok aktív szerveződését jelöli" (Bartlett 1985: 293)"9?
A (21a-b) példák egyenes idézést valósítanak meg. Az alapvető különbség a
kettő között az, hogy amíg a (21a)-ban az idézés tényét a hivatkozás és az idé¬
soa
zőjel alkalmazása mellett az idéző rész is jelöli, addig a (21b)-ben csupán az
idézőjel hívja fel arra a figyelmet, hogy az írásjellel jelölt szövegrész teljes ter¬
jedelmében a beágyazott megnyilatkozó referenciális központja érvényesül. Az
idézet után alkalmazott hivatkozás feloldásával ugyanakkor az idéző rész is
megalkotható: a név a tudatosság szubjektumát jelöli (Neisser), a diskurzus
lelőhelyére utaló megjelölés a beágyazott szövegrészlet kontextualizáló eleme¬
it hozhatja mozgásba.
A (21c-d) a referenciälis központ működése alapján függő idézést valósítanak
meg. A (21c) a függő idézés azon eseteit szemlélteti, amikor az idéző rész és az
idézet külön jelenetben válik kifejtetté. A (21d)-ben viszont az idézet nem külön
jelenetként, hanem az elemi jelenet egyik összetevőjeként reprezentálódik. Ez és
az ehhez hasonló esetek narratív idézésként is értelmezhetők."
A (21e-f) példák a referenciális központ működése alapján szabad függő idé¬
zést valósítanak meg: az idézetben az aktuális és a beágyazott megnyilatkozó
referenciális központja is megjelenik, utóbbi az idézőjel által válik felismerhető¬
399 Andó: A beszélt nyelvi történetmondások, 2006, 85.
100 Tátrai: A narratív diskurzusokról, 2006, 161.
11 Tolcsvai Nagy: A szövegtipológia megalapozása, 2006, 51.
Fehér: Szövegtipológia a retorikai hagyományban, 2006, 21.
103 Andó: A beszélt nyelvi történetmondások, 2006, 84.
402
104 Vö. Az idéző konstrukciók.
+ 136 +