Page 136 [136]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
aktuális szövegrész — az intertextualitás jelenségének eltérő fokozatait kihasz¬
nálva, a hyper- és a metatextus felé torlódva?? — egy másik diskurzussal tart fenn
kapcsolatot. A vö. alkalmazása arra utalhat, hogy vagy egy másik szöveg
propozicionális összegzése zajlik, vagy az aktuális megnyilatkozó nem feltétlenül
az idézés, hanem a megidézés vagy a felidézés műveletén keresztül kíván egy
szöveget az aktuális referenciális jelenet részévé tenni. A vö. még pedig már a
tágan értelmezett intertextualitást valósítja meg: az aktuális megnyilatkozó
ezzel azt a jelentéstartalmat tudja kifejezni, hogy egy másik diskurzust nem
feltétlenül idéz, hanem megidéz, összegez, továbbá e jelölési móddal olyan dis¬
kurzusokat is bevonhat a diskurzus-/szövegvilágba, amelyek az adott megnyi¬
latkozásban kifejtett jelentéstartalomtól távolabb helyezkednek el. E példákban
a közös összetevő egy másik diskurzus hozzáférhetővé tételében összegezhető,
illetve abban, hogy az ezzel együtt járó perspektivizáció valamilyen fokon jelölt¬
té válik. E példák és az ehhez hasonló esetek ugyanakkor az idézést jellemző
műveletet tekintve az idézés periférikus eseteinek tekinthetők, átmenetet képez¬
ve egyéb, a diskurzusköziséggel, illetve a tágan értelmezett intertextualitással
jellemezhető nyelvi jelenségek között.
A tudomány szakszövegeiben alkalmazott hivatkozásokkal kapcsolatban
hangsúlyozni kell, hogy a hivatkozás (idézés?) módja szabályozva van, ezek
nemzetközileg kodifikált rendszerek. A szövegekben több hivatkozási rendszer
érvényesülhet, példaként említve az eddig idézett szövegrészekben, illetve a jelen
munkában alkalmazott eltérő hivatkozási eljárásrendet. A hivatkozásokat a fo¬
lyóiratok, kiadók el is várják, ezek tehát a tudományos diskurzusok konvencio¬
nális részét képezik. A fentebb bemutatott hivatkozások alkalmazásával kapcso¬
latban hangsúlyozandó továbbá, hogy ebben a szövegtípusban a hivatkozás az
intertextualitást megvalósítva számos további információt implikálhat a szöve¬
gekben az idézés bennfoglalt beszédaktusával együtt.
A hivatkozás fentebb bemutatott jelölési módjai arra is rámutathatnak, amint
egy dolog/fogalom a tudományos diskurzustér részévé válik. Ehhez a
konvencionalizálódás/kanonizáció jelenségével jellemezhető művelethez az
idézés nagyban hozzájárul. E folyamat az idézéshez kapcsolódóan úgy össze¬
gezhető, hogy a tudomány diskurzusterében megjelenő új elmélet, annak fogal¬
mai, terminusai kezdetben a perspektivizáció jelöltségének nagyobb fokával
jelennek meg, majd megfigyelhető, hogy egyre inkább az jellemzi őket, hogy az
idézésük során csupán egy hivatkozás jeleníti meg a fogalom/jelenség/terminus
stb. eredeti diskurzusát. Az aktuális szövegben megjelenő összetevő ekkor te¬
395 Vö. Diskurzusköziség, intertextualitás fejezet.
396 Vö. Az idézés mint nyitott kategória fejezet.
+ 134 ¢