Page 133 [133]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN
vált. Ezekkel kapcsolatban a kanonizáció, ?? a konvencionalizáció folyamatát be¬
vonva arra mutatok rá, hogy egy másik személytől származó megnyilatkozás az
idézés folyamatán keresztül miként interiorizálódhat, válhat a tudományos , kánon"
tagjává, amelynek eredményeképpen az intertextualitás és a perspektivizáció
tényének jelöltté tétele a tudomány szakszövegeiben olykor implicitebb módon
valósul meg.
Eredmények
A nyelvi mintában összesen 374 db idézés található. A minta elemzése után a
legszembetűnőbb jellemző az idézésekkel kapcsolatban az, hogy a korábbi kuta¬
tásokban megjelenő konstruálási módokhoz képest ezek a szövegek változatosabb
képet mutatnak fel a perspektivizáció jelöltté tételét tekintve.
Mielőtt az eredmények részletes elemzésére rátérnék, érdemes egy példával
rámutatni a tudományos szövegekben működő újrakonstruálás jellemzőjére.
(19a) A beszélő és a hallgató nem különül el teljes függetlenségben a külvilágtól és a
nyelvi jellegű szövegben reprezentáltaktól, mint ahogy a külvilág és a szövegérte¬
lem sem különül el problémamentesen egymástól. Ugyanakkor ez a kapcsolat, ez
az összefüggés nem parttalan és nem végtelen, a külvilág nem a maga általános és
teljes voltában része akommunikációnak. A beszélő(k) a szövegben reprezentálják
valamilyen formában a világnak azt a részét, amely nyelvi cselekvésüknek teret és
időt ad. A szöveg ezáltal nem , tükrözi" a világot, nem leképezi, hanem reprezentá¬
ciök összetett rendszerében modellálja, a nyelvi interakciöban részt vevők számára
többé-kevésbé hasonló módon. A beszédhelyzet, a szövegbeli kifejtett és benn¬
foglalt, valamint a tudás által az elmében aktivizált reprezentációk rendszeréből
létrehozott modell a szövegvilág, amelyben a szöveg maga és annak egyes elemei
értelmezhetővé válnak. A szövegvilág ennek megfelelően a beszédhelyzet tér- és
időrendszeréből, a beszédhelyzetben részt vevők viszonyrendszeréből és cseleke¬
deteiből, a szövegben megnevezett vagy bennfoglalt dolgokból, cselekvésekből,
körülményekből áll össze a résztvevők észlelései és egyéb kognitív műveletei által.
Tehát olyan mentális modell, amely a szövegbeli és külső (helyzeti és szociális)
információk alapján jön létre, és amely legalább részlegesen azonos a beszélő és a
hallgató számára, és közeget ad a szövegértelemnek.?""
389 Assmann: A kulturális emlékezet, 1999.
390 Tolcsvai Nagy: A magyar nyelv szövegtana, 2001, 121.
¢ 131 ¢