Oldal 131 [131]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN delljében működik. Éspedig úgy, mint valami már birtokunkba vett meglevőnek a másokhoz való eljuttatása". Az átadás műveletét Luhmann szavaival kiegészítve: ,a kommunikáció során [alapvetően]?? nem cserélünk, nem adunk oda semmit, a tudás a beszélőnél is megmarad".?? E szövegek esetében viszont a kommunikációt jellemző tudásmegosztás dominánsan nem ér véget a megosztás műveleténél, hanem a szövegalkotónak és a befogadónak is lehetősége van arra, hogy a megosztott jelentéstartalmakra reflektáljon: a megértési és értelmezési folyamata során elfogadja, vagy kritikával illesse a szöveg által megosztott információkat. A szövegek jellemzően ezt is várják el a befogadójuktól. A tudás konstruálása során a szövegalkotó a metareflexiói által kísért tudásmegosztással készteti befogadóját arra az együttgondolkodásra, amelynek céljából e szövegeket létrehozza. E szövegekkel kapcsolatban tehát azt érdemes hangsúlyozni, hogy valódi diszkurzivitásukat azáltal nyerik el, hogy a szövegalkotó és a befogadója közötti közös jelentésképzés műveletének hatékony megtételére alapoznak, lehetőséget adva mind az alkotás, mind a befogadás folyamatában a szöveg által implikált, elvárt vagy inkább lehetővé tett metadiskurzusok és metareflexiók megtételére. ?§1 A tudomány szakszövegeit jellemző metadiszkurzivitásnak számos nyoma van e szövegekben. Ide sorolhatók azok a metareflexiók, amelyek (a) a szöveg szerveződésére (például a következőkben, itt, összegezve), (b) a szövegalkotó nyelvi tevékenységére, a szövegalkotói folyamatra, azon belül a mondásra, a tudásra, a gondolkodásra (hangsúlyozom, gondolom, hiszem), továbbá (c) a közös jelentésképzés folyamatára, ide számítva a figyelem irányulását is (értve ezen, ez azt jelenti, megfigyelhető), (d) a szövegalkotó és a befogadó közötti interakcióra (láthatjuk, mint látható), (e) az elmondottak értékelésére (nyilvánvalóan, valószínűleg, talán) és (f) a kutatás megtételét jellemző cselekvésekre irányulhatnak, ezen belül egyfelől a szövegszerveződésre (bemutatom, elemzem), másfelől a megosztani kívánt tudáshoz kapcsolódó tevékenységekre (vizsgálom, törlöm, elvetem). Valamint ezek a reflexiók a jelen munka szempontjából kiemelkedővé váló (g) a szövegbe ágyazódó, mástól származó diskurzusokra vagy azoknak említésére irányulnak." w œ e Kulcsár Szabó Ernő: Megértés — történés — létesiilés, in Tolesvai Nagy Gabor (szerk.): Megértés és megértetés. Magyardzat a bölcseszettudomanyokban, Budapest, Gondolat, 2017, 14. A kiegeszites tölem szärmazik (Cs. N.). 383 Luhmann: Bevezetes a rendszerelmeletbe, 2006, 274. 384 Vö. uo., 13-36; Tolcsvai Nagy Gábor: A nyelv emberi lényege. A magyarázat látóköralkotó változatai a nyelvtudományban, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Megértés és megértetés. Magyarázat a bölcsészettudományokban, Budapest, Gondolat, 2017, 39—46, 56—58. 385 Lásd Csontos: Szakszöveg-tipológia, 2020, 145—147; vö. továbbá Kuna Ágnes — Hámori Agnes: »Hallgatom, mi a panasz?" A metapragmatikai reflexiók szerepei és mintázatai az orvos-beteg s 129 "
