Page 129 [129]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN Ebben a fejezetben a tudomány szakszövegeibe ágyazódó idézéseket vizsgálom. E vizsgálat amellett, hogy az idézés működésére mutat rá e szövegtípusban, arra is lehetőséget ad, hogy megválaszoljam azt a kérdést, amely az MNSZ2 felhasználásával az előbbi fejezetekben bemutatott vizsgálatokban relevánssá vált. Ezen célzott, a mondás beszédaktusát igével kifejezésre juttató vizsgálatokban ugyanis — mint arra az adott fejezetekben is utaltam — az figyelhető meg, hogy a tudomány szövegeit alacsony fokon jellemzi az idézés nyelvi tevékenysége. Ennek okaként egyfelől felvethető, hogy az e szövegtípusban megvalósuló idézések elsősorban nem ige részvételével válnak elérhetővé, másfelől azzal is magyarázható, hogy ezen idézésekben az idézésre reflektálás alapvetően nem történik meg olyan explicit módon, mint az más szövegtípusokra/műfajokra jellemzővé válhat. Ezért az MNSZ2 felhasználásával megvalósuló célzott, az idézés egy összetevőjére irányuló keresések nem hozhattak e szövegtípusra jellemző eredményt. Azt, hogy felvetésem szerint e szövegtípust nagyobb arányban jellemzi az idézés, mint az az MNSZ2 eredményei alapján látható, indokolja, hogy ezek a szövegek dominánsan a metadiskurzust működésbe hozó, azt megjelenítő lehetőséggel élnek. Ennek bővebb kifejtéséhez érdemes a kutatás alapjául szolgáló tudomány szakszövegeinek jellemzését röviden elvégeznem. A tudomány szakszövegeinek jellemzése A fejezetben a szakszövegekben zajló tudásmegosztást előtérbe helyezve vizsgálom a tudomány szakszövegeit, illetve az azokba ágyazódó idézéseket. A tudományos jelző lecserélését a nominális tudományra az indokolja, hogy elkülönülnek azon szövegek, melyek az adott beszédhelyzetben tudományosnak tekinthetők, de nem a tudomány diskurzustartományát?" dolgozzák ki, illetve nem a tudomány befogadócsoportjának szólnak. Az elkülönítés viszont korántsem jelent elhatárolást: a tudomány szakszövegei és a nem a tudomány szakszövegei közötti átmeneti kategóriába számos olyan szöveg sorolható, amely a 378 A fogalomra lasd Taavitsainen, Irma - Jucker, Andreas H.: Trends and developments in historical pragmatics, in Jucker, Andreas H. — Taavitsainen, Irma (eds.): Historical pragmatics, Berlin — New York, De Gruyter Mouton, 2010, 3-30; Kuna Agnes: Az orvosi recept mint szövegtípus a 16-17. században. 1. rész, Magyar Nyelv, CXII. évf., 2016/4, 385—400; Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota — Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE — LHarmattan, 2019, 147-168; uő: Szakszöveg-tipolögia, 2020, 55-61. + 127 +
