Oldal 128 [128]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
wer
diskurzust vagy annak egy összetevőjét, alapbeállításként a mutató névmási elem
ritkább alkalmazását ez indokolhatja.
A mutató névmási elem deiktikus funkciója az idézésben skaláris természe¬
tűnek tekinthető. Az egyenes idézésben a rámutatás" funkcióját tölti be. De
akkor, ha az ige által jelölt beszédcselekvés értékelő vagy relációs nyelvi elemmel
áll együtt, a deixis művelete határozottabban valósulhat meg azokban az ese¬
tekben is, ha a távolság? kifejezésére alkalmas veláris mutató névmás tölti be ezt
a szerepet. A szintaktikai függést megvalósító idéző konstrukciókban alapbeál¬
lításként e nyelvi elem az utalószó szerepét tölti be. Ugyanakkor ha mellette egy
az idézetre irányuló értékelő vagy relációs elem áll, akkor a rámutatás" funkci¬
ója is működésbe lép. Ebből következve az is elmondható, hogy az idézések
esetében az utalószói szerepet megvalósító mutató névmási elem nem minden
esetben távolodik el az eredeti deiktikus funkciójától. Azokban az esetekben,
amikor a mutató névmás egy a beszédcselekvést értékelő vagy egy relációs nyel¬
vi elemmel áll együtt, a névmás azáltal tölti be a diskurzusdexis műveletét, hogy
az idézet egy összetevőjére mutat rá, kiemelve a mondásnak az adott kontextus¬
ban központivá váló elemét.
Az idézések a deixis művelete megvalósulásának szempontjából egy skálán
helyezhetők el. A skála egyik végpontját azok az egyenes idézések képezik, ame¬
lyek a palatális mutató névmási elem által a diskurzusdeixis prototipikus mód¬
ját valósítják meg. A másik végpontnak azon függő idézések tekinthetők, ame¬
lyekben a veláris mutató névmások az utalószó szerepét töltik be. A két végpont
között viszont azok az idézések találhatók, amelyekben a mutató névmás eltérő
fokon és módon valósítja meg a rámutatás! és ezzel együtt a diskurzusdeixis
műveletét. A diskurzusdeixis műveletének eltérő módú és fokú megvalósításában
szerepet vállalnak a mutató névmási elemmel együtt álló, az idézet beszédcse¬
lekvését értékelő vagy az idézésnek az aktuális diskurzusba való beillesztését
jelölő nyelvi elemek. A vizsgálat alapján az is felvethető, hogy a rámutatás"
megvalósulásában azok az igék is szerepet játszhatnak, amelyek a MONDÁS-t
annak egy összetevőjét előtérbe helyezve teszik elérhetővé. Ezen, jelentésükben
specifikus(abb) igék az általuk megjelenített összetevő előtérbe helyezése által
válhatnak képessé arra, hogy a figyelmet az idézetre irányítsák, annak egy ösz¬
wy.
szetevőjére történő rámutatást is elvégezve.
+ 126 +