Seite 127 [127]
OCR
FIGYELEMIRÁNYÍTÁSAZIDÉZÉSBEN. AMUTATÓNÉVMÁSIELEMJELENLÉTEÉSSZEREPEAZIDÉZÉSBEN tevőt a figyelem előterébe állítani. Tehát a vizsgálati minta alapján a mutató névmási elem funkciójának szempontjából fokozatiság mutatható ki a vki mondja (18a) — vki azt mondja (18b) — hiszen azt mondja (18c), teljes joggal azt mondja (18d), valamint az azt is mondja (18e) között. Utóbbi esetekben (18c-—e) felvethető, hogy a figyelem nagyobb fokon irányul a mondásra, mivel az idéző annak egyik összetevőjére kívánja irányítani a figyelmet. A hangsúlyoz és az említ igék pedig arra szolgáltatnak példát, hogy a függő idézésben sem csupán utalószói szerepű a mutató névmási elem, hiszen alkalmazása összeköthető azzal, hogy az aktuális megnyilatkozó az idézet hozzáférhetővé tétele során abból egy összetevőt a figyelem előterébe kíván-e állítani. A (18g)-t összevetve a (18h-i) és a (18k-1) példákkal az látható, hogy azokban az esetekben, amikor a mutató névmási elemek értékelő és relációs elemekkel együtt állnak, a mutató névmás az utalószói szerepe mellett a rámutatás" műveletét is kifejezve a diskurzusdeixist valósíthatja meg, illetve azt is megvalósíthatja. Konklúzió A vizsgált minta alapján látható, hogy egy az aktuális megnyilatkozótól eltérő személy megnyilatkozásának idézésként történő hozzáférhetővé tétele során a son mutató névmási elemek jelenléte az idéző újrakonstruáló tevékenységének az eredménye. Alkalmazásuknak kérdése azzal kapcsolódik össze, hogy az idéző az újrakonstruálás folyamata során milyen módon és fokon kívánja a saját értelmezői perspektíváját a figyelemirányítás eljárásán keresztül kifejezésre juttatni, illetve mennyire akarja az idézetet a figyelem előterébe helyezni. A minta elemzése során a mutató névmási elemek jelenlétéhez és funkciójához kapcsolódóan előtérbe került, hogy a mutató névmások alkalmazásának kérdése nem vizsgálható önmagában. Használatuk elsősorban a mondás beszédcselekvését megvalósító igék szemantikájával és az idézőnek az idézet tartalmára vagy folyamatára irányuló elemekkel hozható összefüggésbe. A mutató névmási elemnek a neutrális mond, illetve a — többi igéhez viszonyítva — még neutrálisnak tekinthető ír és idéz igék melletti gyakoribb, a specifikusabb említ és hangsúlyoz, továbbá a specifikus bizonygat és firtat igék mellett ritkább alkalmazása arra hívja fel a figyelmet, hogy az újrakonstruálás során a mondás beszédcselekvését megvalósító specifikus(abb) igék önmagukban képesek az aktuális megnyilatkozó perspektíváját színre vinni, illetve a figyelemirányítást elvégezni és megjeleníteni. Az igéknek a MoNDÁS-ból kidolgozott jelentés-összetevői tehát már önmagukban a figyelem előterébe állíthatják az idézett e 125 +
