Oldal 117 [117]
FIGYELEMIRÁNYÍTÁS AZ IDÉZÉSBEN. A MUTATÓ NÉVMÁSI ELEM JELENLÉTE ÉS SZEREPE AZ IDÉZÉSBEN
mondás beszédaktusát neutrálisan leképező mond, illetve a beszédaktus
medialitását megjelenítő ír, továbbá az idézés nyelvi tevékenységét megjelenítő
idéz igék hasonló képet fognak felmutatni az idézésben működő mutató névmás
tekintetében; (ii) a mondás beszédcselekvését specifikusabban (említ és hang¬
súlyoz), illetve specifikusan (bizonygat és firtat) elérhetővé tevő igék mellett a
mutató névmási elemek ritkábban szerepelnek, mivel ezek az igék már önma¬
gukban elvégzik a figyelemirányítás műveletét azáltal, hogy a MONDÁS egy
összetevőjét állítják az előtérbe. Ebből következően viszont (iii) ezen igék mel¬
lett a mutató névmási elemek a deixis műveletének megvalósításával válnak a
figyelemirányítás eszközeivé; (iv) az idézések a deixis megvalósulásának szem¬
pontjából fokozatiságot mutatnak. E hipotézissel összhangban a következő
vizsgálati kérdésekkel foglalkozom: (a) a mutató névmási elemek mikor és
milyen fokon valósítják meg a diskurzusdeixist; (b) vizsgálható-e elsáncolva ez
a művelet az idézésben, illetve a hét, eltérő jelentéstartalmat kidolgozó ige,
valamint más, az idézést jellemző összetevő miként befolyásolja ezt a műveletet;
(c) a veláris hangrendű mutató névmások az idézés során miként valósítják meg
a diskurzusdeixis műveletét; ehhez szorosan kapcsolódva d) a függő idézési
módban az utalószó szerepű mutató névmás valóban megvalósítja-e azt a fen¬
tebb összegzett grammatikalizációs útvonalat, amelynek során eltávolodik a
deixis műveletének kifejezési lehetőségétől.
Anyag és módszer
A kutatáshoz az előző fejezetben bemutatott nyelvi mintát használtam fel. Hogy
a mutató névmási elemet az idézés működésében betöltött szerepére nézve tud¬
jam vizsgálni, ezekből azokat elemeztem, amikor az idézés összetett jelenetként?"§
valósult meg. Az adatokat itt is manuálisan annotáltam, majd kvantitatív elem¬
zéseket végeztem. A kvantitatív elemzések szolgáltak az eredményekhez fűződő
megállapítások alapjául. A mutató névmásokhoz kapcsolódó vizsgálati szem¬
pontjaim a következők voltak: (a) az idéző konstrukciók eloszlása a mutató
névmási elemet tartalmazó és nem tartalmazó idézések esetében, (b) a mutató
névmást tartalmazó és nem tartalmazó idéző rész az idézethez képesti helyzete,
(c) az idéző rész összetétele a mutató névmást tartalmazó és nem tartalmazó
idézésekben.
348 Az eredményeket ismertető, összegző táblázatok ebben a fejezetben minden esetben azon idéző
konstrukciókra vonatkoznak, amikor az idézés összetett jelenetben valósul meg.
e 115 e