Seite 114 [114]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
illetve annak szerveződését teszi reflexió tárgyává; általa a diskurzusban való
kontextusfüggő tájékozódás valósul meg. Mindezek alapján a diskurzusdeixis a
metapragmatikai tudatosság eszközének is tekinthető, e deixisfajtát megvalósító
deiktikus nyelvi elemek metapragmatikai reflexiókat végeznek el.?"
A diskurzusdeixis jellegzetes kifejezőeszközei a mutató névmások, amelyek
közül a magas hangrendűek jellemzően a diskurzusdeixis műveletének megvaló¬
sításában működnek közre, a mély hangrendűek pedig elsősorban a koreferencián
alapuló kapcsolat jelölésében, azon belül az anaforikus viszony megjelenítésében.??"
Emellett használatuk során az is kiemelkedővé válhat, hogy a palatálisok a beszé¬
löhöz képesti metaforikus "közelséget; a velárisok a tőle való ttávolságot" tudják
megvalósítani. A két funkciót összekapcsolva az mondható el, hogy a palatális
mutató névmások a kontextusfüggő kiindulópontból történő konstruálás miatt
válhatnak a diskurzusdeixis prototipikus kifejezőeszközeivé: a diskurzusdeixis
megalkotásának kiindulópontja a diskurzus azon pontja, ahol a beszélő a diskur¬
zus megalkotásának idejében és metaforikus terében tart, ezért a diskurzus része¬
ire történő rámutatás az időben és a térben "közeli" részre történik, jellemzően a
palatális hangrendű névmások által.??§ A mutató névmási elem diskurzusdeixist
megvalósító szerepével kapcsolatban ugyanakkor Laczkó azt is hangsúlyozza, hogy
a veláris hangrendű mutató névmás is betöltheti a diskurzusdeixis funkcióját, ha
az együttjár a beszélői attitűd, értékelés megjelenítésével. Ilyenkor ,,a beszélő úgy
valósítja meg a saját vélekedését, miközben rámutat a diskurzus konstruálására,
hogy kiaknázza a névmás ikonikusságában rejlő attitűdjelölés lehetőségét (a mély
hangrend a távolításnak felel meg ebben az esetben)".?""
A mutató névmási elemhez kapcsolódva lehet még a konstrukciókról szót
ejteni. Ez abban összegezhető, hogy amellett, hogy a mutató névmás önállóan
tölti be és valósítja meg a diskurzusdeixis műveletét, ún. kifejtő használatában?"
(pl. ez a férfi, ilyen könyv) a mutató névmás és egy főnév kapcsolódik össze. Az
írott, tervezett szövegtípusokra jellemzővé válhatnak olyan nyelvi kifejezések,
amelyek szemantikailag kidolgozottabban teszik elérhetővé a diskurzusdeixis
műveletét. Ebben az esetben a diskurzustérben történő tájékozódás nyelvi esz¬
vu
közei jelzös szerkezetek (az alabbi pelda, az elözö fejezetben), vagy ezen jelzök
34 V6. Tätrai: Pragmatika, 2017, 976; Laczkö: A diskurzusdeixis, 2019, 248-249.
385 Vö. Laczkó Krisztina — Tátrai Szilárd: Személyek és/vagy dolgok. A harmadik személyű és a
mutató névmási deixis a magyarban, in Tolcsvai Nagy Gábor - Tätrai Szilärd (szerk.): Konst¬
rukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására, Budapest, ELTE
DiIAGram Funkcionális Nyelvészeti Mühely, 2012, 231-257; Laczkö: A diskurzusdeixis, 2019, 242.
336 V6. uo., 250-251.
#7 Uo., 250.
38 Uo., 251.
¢ 112 ¢