Seite 113 [113]
FIGYELEMIRÁNYÍTÁS AZ IDÉZÉSBEN. A MUTATÓ NÉVMÁSI ELEM JELENLÉTE ÉS SZEREPE AZ IDÉZÉSBEN
az idéző rész áll a figyelem központjába, majd az idézetként megkonstruált szö¬
vegrész. Az idézet — idéző rész szerkezeti felépítésben ez az értelmezési ösvény
megfordul. Amennyiben az idéző rész az idézetbe ágyazódik, az értelmezési
útvonal során történik reflexió az idézés tényére.
A diskurzusdeixis
A deixis a társas-kognitív keretben olyan nyelvi műveletnek tekinthető, amely a
diskurzus értelmezésébe bevonja a résztvevők fizikai és társas világát. Azon
kontextuális ismeretek jönnek ezáltal mozgásba, amelyek a beszédesemény tér¬
és időbeli, valamint szociokulturális viszonyainak feldolgozásából származnak.
A deixis nyelvi műveletének ezért alapvető szerepe van a nyelvi tevékenységet
jellemző közös figyelem működésében. Az interakciók során ugyanis a deiktikus
nyelvi kifejezések kontextusfüggő viszonyítási pontokból teszik hozzáférhetővé
a referenciális jelenetek összetevőit, ezáltal azok alkalmazásával a megnyilatko¬
zó a befogadó figyelmét képes irányítani ezekre az összetevőkre.??!
A közvetett interakcióval jellemezhető — a munka alapját képező - írott nyelvi
diskurzusokban a deixis megvalósulása szimbolikussá válhat. A deiktikus nyelvi
kifejezések szimbolikussága abban mutatkozik meg, hogy a beszédhelyzet részt¬
vevőinek nincs lehetőségük arra, hogy a megnyilatkozás során annak fizikai kö¬
rülményeiről közvetlen, érzékszervi tapasztalatot szerezzenek. A deixis szimbo¬
likus megvalósulása elsősorban a térbeli referenciák azonosítását érinti. E
kontextusfüggő viszonyítási pont feldolgozásához az írott nyelvi diskurzusok
során nem használhatók fel a vizuális reprezentációk, illetve a gesztushasználat.
Szimbolikusnak tekinthető a diskurzusdeixis, ?? amely egyfelől a DISKURZUS TÉR,
valamint a DISKURZUS IDŐ metaforát kihasználva a diskurzusra, annak egy rész¬
letére, nyelvi megformáltságára, illetve a diskurzus szerveződésére való rámutatást
végzi el. A diskurzusdeixis tehát nem a diskurzus-/szövegvilág?? résztvevőinek
fizikai és társas világát vonja be a szöveg értelmezésébe, hanem magát a diskurzust,
381 A deixis és ezen beliil a diskurzusdeixis fogalmára és működésére lásd Tátrai: Pragmatika, 2017,
953-980; ud: Bevezetés a pragmatikdba, 126-150; Laczké Krisztina: A diskurzusdeixis, 2019,
241-264; v6. még ud: A mutató névmasi deixisrél, in Tolcsvai Nagy Gabor — Ladanyi Maria
(szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet
köréből, Budapest, Akadémiai, 2008, 309—347; uő: Space deixis, discours deixis and anaphore,
Acta Linguistica, vol. 57, 2010/1, 99-117.
382 Levinson: Pragmatics, 1983, 54, 85-94; Marmaridou: Pragmatic meaning and cognition, 2000,
93-96; Tatrai: Pragmatika, 2017, 974-976.
333 Lasd Tolcsvai Nagy: Bevezetés, 2017, 29; v6. még uö: A magyar nyelv szövegtana, 2001, 121-125;
Tátrai: Pragmatika, 2017, 907; lásd továbbá A kognitív nyelvészet áttekintése fejezetet.
¢ 111°