Oldal 111 [111]
FIGYELEMIRÁNYÍTÁS AZ IDÉZÉSBEN. A MUTATÓ NÉVMÁSI ELEM JELENLÉTE ÉS SZEREPE AZ IDÉZÉSBEN
névmási elemek alkalmazása között, másfelől az, hogy az igék mellett megjelenő
mutató névmási elemek mikor, illetve milyen fokon valósítják meg az idézés
során a diskurzusdeixis műveletét.
Figyelemirányítás az idézésben
Minden nyelvi tevékenység alapvetően a figyelem irányításával jár. A figyelem¬
irányítás összefügg a nyelvi tevékenység mint szimbolikus kommunikáció jel¬
lemzőivel.?? Ezek közül jelen fejezetben a perspektivikusságot emelem ki. Idézés
során az újrakonstruálás tevékenysége — mint arról már Az idézés mint újra¬
konstruálás fejezetben is volt szó — mind az idéző részt, illetve annak összete¬
vőit és kifejtettségét, mind az idézetet érinti. Az idézőnek tehát megvan az a
lehetősége, hogy egy másik megnyilatkozóhoz köthető diskurzus hozzáférhető¬
vé tételekor a saját perspektíváját különböző módon érvényesítse. Az idézések
ezáltal megalkothatók szubjektíven és kevésbé szubjektíven. Ezzel együtt az
idézésben működő figyelemirányítás többféle módon érvényesülhet. A további¬
akban az idézést e figyelemirányítási művelet érvényesülése szempontjából
vizsgálom. Majd ezután a diskurzusdeixis műveletét bevonva a mutató névmási
elemek szerepére összpontosítok, annak jelenlétét és működését elemzem az
idézésben, mindezzel együtt e nyelvi elem figyelemirányító lehetőségére is rá¬
kérdezve.
Egy diskurzusnak az idézés által történő hozzáférhetővé tételekor kiemelt
szerepe van annak, hogy kinek, illetve kiknek a nézőpontja lép működésbe az
idézés során. A referenciális központ érvényesülése, illetve érvényesítése a figye¬
lem irányításának lehetőségével is jár. Az idéző a referenciális központ átadásá¬
val ugyanis annak mértékében élhet, hogy mennyire kívánja az eredeti diskurzus
önállóságát megőrizni, mennyire kívánja a befogadót az eredeti diskurzusba
visszavezetni, ezáltal mennyire kívánja a figyelmet az idézetre irányítani. Az
idéző konstrukciók eltérő módú figyelemirányítással jellemezhetők. Azokban az
esetekben, amikor az idézet külön jelenetként kerül megalkotásra, nagyobb fokú
figyelem irányul a beágyazni kívánt diskurzusra, mint azokban az esetekben,
amikor azok egy elemi jelenet részeként jelennek meg. A mutató névmási elemek
értelemszerűen csupán az előbbi szerkesztettségi módot jellemzik. De már ez is
rámutathat arra, hogy e szerkesztettségi módban a figyelemirányítás nagyobb
fokú összetettségével lehet számolni.
380 Lásd bővebben: A kognitív nyelvészet áttekintése.
s 109 «