OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN vissza. Az igék aszerint kategorizálhatók, hogy a MONDÁS sémájából mit dolgoznak ki és jelenítenek meg. Az igék szemantikai kategorizációjához a mond válhat kiindulóponttá. A mond ugyanis a MONDÁS tekintetében a leginkább általános jelentésűnek, a MONDÁS eseményséma egyik prototipikus megvalósulásának tekinthető. Ezen ige esetében a MONDÁS összetevőiből nem kerül vagy nem egy összetevő kerül a figyelem előterébe. A mond-hoz képest a többi ige a MoNDÁS egy-egy jelentés-összetevőjét dolgozza ki. Az eltérő módon történő kidolgozás azt eredményezi, hogy az igék a mond-hoz és egymáshoz való viszonyukban kevésbé neutrálisnak, illetve specifikusabbnak, valamint specifikusnak tekinthetők. Ezek alapján az állapítható meg, hogy az idéző igék jelentéshálózatot alkotva sugarasan rendeződnek el, amelyet a MONDÁS jelentés-összetevőit eltérően kidolgozó neutrális és specifikus igék adják. A második vizsgálatban a mondás beszédcselekvését eltérő módon visszaadni képes igékkel konstruált idézéseket vizsgáltam. A neutrális(abb) és specifikus(abb) igékkel alkotott idézések elemzése arra mutatott rá, hogy az idézés konstruálása során meghatározóvá válik, hogy az idéző a mondás beszédaktusát milyen szemantikájú igével adja vissza. Az idézés során az idéző igék alkalmazása ugyanis az aktuális megnyilatkozó perspektívájának érvényesülését szemléltethetik. A vizsgálat alapján az mondható el, hogy szemantikailag minél inkább neutrális(abb) ige jeleníti meg a mondás beszédaktusát az idézés során, az idézet annál inkább az eredeti diskurzus referenciális központjának enged teret. Ha viszont az idézést specifkusabb vagy specifikus ige végzi el, akkor az jellemzően azzal jár együtt, hogy az eredeti diskurzus elérhetővé tétele idézetként az aktuális megnyilatkozó referenciális központjának dominánsabb érvényesülésével megy végbe ítehát függő, illetve narratív idézésként). Ez rámutathat arra, hogy az idéző igéket az aktuális megnyilatkozó aszerint is alkalmazhatja, hogy milyen fokon kívánja az idézés során a saját perspektíváját érvényesíteni. FIGYELEMIRÁNYÍTÁS AZ IDÉZÉSBEN. A MUTATÓ NÉVMÁSI ELEM JELENLÉTE ÉS SZEREPE AZ IDÉZÉSBEN A fejezetben először az idézésben működő figyelemirányítási lehetőségeket öszszegzem az előző fejezetekben bemutatott vizsgálatok alapján. Majd ebbe ágyazva elemzem az idézés mutató névmási elemének a működését. Ehhez az előző fejezetben bemutatott nyelvi mintát és a rajta végzett kutatás eredményeit használom fel. A mutató névmási elem működéséhez kapcsolódóan egyfelől az válik központi kérdéssé, hogy van-e összefüggés az eltérő szemantikájú igék és a mutató s 108 e