Page 110 [110]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
vissza. Az igék aszerint kategorizálhatók, hogy a MONDÁS sémájából mit dolgoz¬
nak ki és jelenítenek meg. Az igék szemantikai kategorizációjához a mond válhat
kiindulóponttá. A mond ugyanis a MONDÁS tekintetében a leginkább általános
jelentésűnek, a MONDÁS eseményséma egyik prototipikus megvalósulásának
tekinthető. Ezen ige esetében a MONDÁS összetevőiből nem kerül vagy nem egy
összetevő kerül a figyelem előterébe. A mond-hoz képest a többi ige a MoNDÁS
egy-egy jelentés-összetevőjét dolgozza ki. Az eltérő módon történő kidolgozás
azt eredményezi, hogy az igék a mond-hoz és egymáshoz való viszonyukban
kevésbé neutrálisnak, illetve specifikusabbnak, valamint specifikusnak tekint¬
hetők. Ezek alapján az állapítható meg, hogy az idéző igék jelentéshálózatot al¬
kotva sugarasan rendeződnek el, amelyet a MONDÁS jelentés-összetevőit eltérő¬
en kidolgozó neutrális és specifikus igék adják.
A második vizsgálatban a mondás beszédcselekvését eltérő módon visszaad¬
ni képes igékkel konstruált idézéseket vizsgáltam. A neutrális(abb) és specifikus(abb)
igékkel alkotott idézések elemzése arra mutatott rá, hogy az idézés konstruá¬
lása során meghatározóvá válik, hogy az idéző a mondás beszédaktusát milyen
szemantikájú igével adja vissza. Az idézés során az idéző igék alkalmazása
ugyanis az aktuális megnyilatkozó perspektívájának érvényesülését szemléltet¬
hetik. A vizsgálat alapján az mondható el, hogy szemantikailag minél inkább
neutrális(abb) ige jeleníti meg a mondás beszédaktusát az idézés során, az
idézet annál inkább az eredeti diskurzus referenciális központjának enged teret.
Ha viszont az idézést specifkusabb vagy specifikus ige végzi el, akkor az jellem¬
zően azzal jár együtt, hogy az eredeti diskurzus elérhetővé tétele idézetként az
aktuális megnyilatkozó referenciális központjának dominánsabb érvényesülé¬
sével megy végbe ítehát függő, illetve narratív idézésként). Ez rámutathat arra,
hogy az idéző igéket az aktuális megnyilatkozó aszerint is alkalmazhatja, hogy
milyen fokon kívánja az idézés során a saját perspektíváját érvényesíteni.
FIGYELEMIRÁNYÍTÁS AZ IDÉZÉSBEN. A MUTATÓ NÉVMÁSI ELEM
JELENLÉTE ÉS SZEREPE AZ IDÉZÉSBEN
A fejezetben először az idézésben működő figyelemirányítási lehetőségeket ösz¬
szegzem az előző fejezetekben bemutatott vizsgálatok alapján. Majd ebbe ágyaz¬
va elemzem az idézés mutató névmási elemének a működését. Ehhez az előző
fejezetben bemutatott nyelvi mintát és a rajta végzett kutatás eredményeit
használom fel.
A mutató névmási elem működéséhez kapcsolódóan egyfelől az válik közpon¬
ti kérdéssé, hogy van-e összefüggés az eltérő szemantikájú igék és a mutató
s 108 e