Seite 107 [107]
AZ IDÉZŐ IGÉK
(16b) , Ez a kiterjesztés az információszabadság alkotmányellenes korlátozása volna" —
írta az ombudsman a tervezetet véleményezve Bártfai Bélának, a Miniszterelnöki
Hivatal (MEH) közigazgatási államtitkárának.
(16c) Ám, mondta, nincsen olyan múzeum a világon, amiben ne lennének a kiemelkedő
művek mellett kevéssé értékes darabok.
Mint arról már Az idézés mint újrakonstruálás fejezetben volt szó, az idézés
referenciapont-szerkezetként való értelmezése alapján az idéző rész és az idézet
egymáshoz viszonyított sorrendje nem egyszerű linearitást jelent, hanem annak
a módját adja meg, hogy az idéző milyen útvonalon juttatja el a befogadót ahhoz,
hogy egy diskurzusrészt idézetként értelmezzen. Ez a konceptualizációs ösvény
a figyelem irányításával is együtt jár. A referenciapontként működő idéző rész
mint kognitív ösvény a feldolgozási, befogadási folyamatban eljuttatja a
konceptualizálót (a befogadót) a referenciaponttól a célig, tehát addig, hogy egy
megnyilatkozást idézetként, a teljes szerkezetet pedig idézésként értelmezze,
utóbbiakat a figyelem központjába helyezve. Először tehát az idéző rész áll a fi¬
gyelem központjában, majd az idézetként megkonstruált diskurzusrész. Ez a
folyamat akkor is működésbe lép, amennyiben az idéző rész az idézetbe ágya¬
zódva (16c) vagy az idézet után (16b) jelenik meg.
Az idéző rész és az idézet egymáshoz képest elfoglalt helyzete a figyelem irá¬
nyításának és irányulásának módját is mutatják, így a (16a—c) példák között a
figyelem irányítása és irányulása alapján is különbséget lehet tenni. A (16a)
példában, ahol az idéző rész az idézet előtt áll, az idézet csak akkor kerül a figye¬
lem előterébe, miután a befogadó már megalkotta azt, hogy az adott szövegrész
idézésként értelmezhető. Ehhez képest a (16b—c) példákban már azelőtt a figye¬
lem előterébe kerül az idézet, mielőtt a referenciapontként működő idéző rész
megjelenik. A figyelemirányulás szempontjából — bár mind a két esetben az
idézet megelőzi az idéző részt — különbséget mutat a két példa: a (16b)-ben —
azáltal, hogy az idéző rész csak a teljes idézet után következik — az idézet domi¬
nánsabban az előtérbe kerül, mint a (1609-ben, ahol az idéző rész az idézetbe
ágyazódik. Ugyanakkor a (16b)-ben az, hogy az adott szövegrész idézet, az idé¬
zőjel alkalmazásával egyértelművé válik a befogadó számára.
Az összetett jelenetként megalkotott idézésekben az idéző rész — idézet sor¬
rendjét tekintve a következő eredmények születtek a hét igével végzett vizsgálat
során:
323 #154286059
3% #175882544
+ 105 +